Juncker figyelmeztette a román uniós elnökséget

 

Az Európai Bizottság (EB) elnöke, Jean-Claude Juncker arra intette pénteken, Klaus Iohannis román államfővel közösen tartott sajtóértekezletén a román uniós elnökséget, hogy ne exportálja Európába belső konfliktusait. A kohézió erősítését zászlajára tűző román elnökség mottójára utalva megállapította: Bukarestnek akkor lesz esélye Európát az összetartás felé mozdítani, ha az országon belül is sikerül konszenzust teremtenie.

A román uniós elnökség hivatalos megnyitójára Bukarestbe érkezett Juncker szerint Európa kompromisszumokra is épül, de a jogállamiság és demokrácia terén nem köthet kompromisszumokat, mert ezek olyan alapértékek, amelyek sérülnének, ha Bukarest például elfogadná a kormánytöbbség által tervezett közkegyelmi rendeletet.

A jobboldali román elnök azt mondta: a jogállamiság az ő számára nem alku tárgya, és értésre adta, hogy e tekintetben nem köt békét a szociáldemokrata bukaresti kormánnyal, de azt ígérte, hogy az európai ügyek terén együtt fognak működni egy sikeres román uniós elnökség érdekében.

(Fotó: EPA/ROBERT GHEMENT)

A sajtóértekezleten sorra vették azokat a fontosabb európai témákat, amelyek kezelése a román elnökségre vár 2019 első felében. A brit kilépésről szólva Juncker úgy fogalmazott: katasztrófa lenne, ha erre rendezetlen körülmények között kerülne sor. Hozzátette: állandó kapcsolatban áll a Theresa May miniszterelnökkel, mindent megtesznek a brit parlament keddi szavazásáig, hogy az unióval kidolgozott megállapodás terve ne valljon kudarcot. Megbeszéléseikről azonban nem volt hajlandó részleteket elárulni, találgatásokba bocsátkozni, csak azt erősítette meg, hogy az EB elzárkózik a megállapodás újratárgyalásától, legfeljebb pontosításokra hajlandó.

Az EB elnöke szerint a román elnökségre nagyon nehéz időszakban kerül sor, májusban európai parlamenti választásokat szerveznek, előtte pedig minél több, prioritásokat tartalmazó dossziét le kéne zárni. Szerinte Bukarest képes lesz bebizonyítani, hogy nincs törés Európa keleti és nyugati része között, hogy Európa “mindkét tüdejével lélegzik” és képes szervezetten, egységesen fellépni. Juncker reményét fejezte ki, hogy az európai állam- és kormányfők május 9-i nagyszebeni informális megbeszélése a “stabilitás csúcstalálkozója” lesz, amely egy új lendület korszakát nyitja meg a brit kilépés utáni EU történetében.

Junckert a román média egyik képviselője arra emlékeztette, hogy hamarosan véget érő mandátumának célkitűzései közé sorolta Románia és Bulgária felvételét a schengeni övezetbe, illetve azt, hogy lezárják a két ország igazságügyi rendszerét több mint egy évtizede megfigyelés alatt tartó Együttműködési és Ellenőrzési Mechanizmust (CVM). Válaszában Juncker azt mondta: semmi akadályát nem látja annak, hogy a kérdező által “kettős mércének” minősített megkülönböztetést a schengeni csatlakozás tekintetében megszüntessék mandátuma végéig a két országgal szemben. Az MCV-ről jelezte, hogy szerinte a bukaresti kormány térfelén pattog a labda.

A román elnök annyit fűzött hozzá: Románia már 2011-ben teljesítette a belső határellenőrzés nélküli övezet által támasztott biztonsági feltételeket. Románia nem problémaként, hanem a megoldás részeként akar a schengeni térség részévé válni – szögezte le.

Románia január elsejétől kezdődően fél évre vette át az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét. A hivatalos nyitórendezvény alakalmából az uniós intézmények vezetői és az Európai Bizottság tagjai egy ünnepi hangversenyen vettek részt, pénteken pedig az EB elnöke a román államfővel és miniszterelnökkel egyeztetett a román elnökségre váró feladatokról.

Juncker szerint Romániának helye van a schengeni övezeten belül

Nem kérdőjelezhető meg senki részéről, hogy Romániának helye van a schengeni övezeten belül – erősítette meg az Európai Bizottság évek óta képviselt álláspontját Jean-Claude Juncker bizottsági elnök pénteken Viorica Dancila román miniszterelnökkel közös bukaresti sajtóértekezletén. Juncker hangsúlyozta, minden kétkedőnek, köztük Mark Rutte holland miniszterelnöknek is világossá teszi a közeljövőben, hogy Románia megfelel az uniós feltételrendszernek.

Hivatali ideje végéig mindent megtesz azért, meg fogja győzni a csatlakozást ellenző kormányokat – ígérte – , hogy Románia csatlakozhasson a belső határellenőrzés megszüntetését lehetővé tévő övezethez. A schengeni övezet bővítését a tagállamok kormányait tömörítő tanácsnak kell jóváhagynia.

Az Európai Bizottság elnöke a bukaresti kormány székhelyén, a Victoria-palotában tartott beszédében úgy fogalmazott, az Európai Bizottság és Románia eggyé fog válni a következő fél év folyamán. Úgy működnek majd együtt, mint egy „ideális házaspár” ugyanis céljaik, prioritásaik és az azok megvalósításához választott utak azonosak. Arra hívta fel a figyelmet, hogy nem maradt sok idő azonban arra, hogy az ősszel megalakuló, új összetételű Európai Parlament asztalára olyan, aktuális és halasztást nem tűrő ügyek jól előkészített dossziéi kerülhessenek, mint a 2021-től érvényes uniós költségvetés, a migráció okozta kihívások és a külső határok védelme.

Juncker arra kérte a román kormányt, kerülje el azt, hogy az ország belpolitikai nehézségei bármiféle árnyékot vessenek az európai politikára. El kell végre oszlatni azokat az elképzeléseket, hogy két Európa létezik párhuzamosan egymás mellett, hogy áthidalhatatlan megosztottság nehezítené a tagországok együttműködését. A román elnökség és az uniós bizottság közös feladata, hogy ezt bebizonyítsák – tette hozzá.

Az unió tanácsa soros román elnökségének prioritásairól tartott sajtóértekezleten Viorica Dancila román kormányfő hangsúlyozta, az elnökség lehetőség a tagországok eltérő elképzeléseiről folytatott párbeszéd elmélyítésére.

Reményét fejezte ki, hogy Románia előremutató egyeztetéseket fog vezeti, néhány kérdésben pedig konkrét eredményeket tud majd elérni az európai gazdaság fellendítése, a szociális felzárkózás, az uniós költségvetés, a migrációs kérdések, a szomszédságpolitika és a belső biztonság erősítésének tekintetében.

A románok egyharmada nem tudja, hogy országuk tölti be az EU soros elnökségét egy felmérés szerint

A román választópolgárok túlnyomó többsége jó dolognak tartja Románia uniós tagságát, de csaknem egyharmaduk nem tud arról, hogy az ország tölti be ebben a félévben az EU soros elnökségét – derült ki egy friss felmérésből, amelynek eredményeit pénteken ismertette az Adevarul hírportál.

Az IRES közvélemény-kutató intézet felmérése szerint a megkérdezettek 81 százaléka tartja jó dolognak, hogy Románia belépett az Európai Unióba, 12 százalékuk pedig helyteleníti ezt. A válaszadók 68 százaléka tudott arról, hogy január elseje óta Románia az EU tanácsának soros elnöke, 32 százalékuk viszont nem hallott erről. Azt, hogy Románia fél évig tölti be ezt a tisztséget, a válaszadók 60, azt pedig, hogy ez az első ilyen mandátuma, a válaszadók 75 százaléka tudta.

A megkérdezettek 70 százaléka szerint Románia csak nyerhet abból, hogy most kiemelt szerepet játszik az uniós döntésekben, de a románok sokkal kevésbé derűlátók, ami országuk schengeni csatlakozásának esélyeit illeti. A megkérdezettek alig 30 százaléka hisz abban, hogy Romániát felveszik a belső határellenőrzés nélküli európai övezetbe, míg 68 százalékuk szerint erre nincs esélye.

A felmérést a hét elején végezték telefonos módszerrel, több mint 1300 véletlenszerűen kiválasztott válaszadó bevonásával.