Több sebből vérzik a belga politika

 

Az előre hozott választástól a kisebbségi kormányzásig – belebukott az ENSZ migrációs csomagjának elfogadásába a belga miniszterelnök. A politikus kedd este jelentette be lemondását, miután az ország legnagyobb pártja, a bevándorláskritikus Új Flamand Szövetség (N-VA) kilépett a koalícióból.

Az ország legnagyobb pártjának számító N-VA azután lépett ki a koalícióból, hogy a miniszterelnök nyilvánvalóvá tette, tiltakozásuk ellenére is alá fogja írni az ENSZ migrációs csomagját. Erről parlamenti szavazást is tartottak, amelyen a képviselők nagy többsége támogatásáról biztosította az egyezményt.

Fülöp király még nem fogadta el Charles Michel miniszterelnök lemondását, az ellenzéki pártok pedig a bevándorlás kérdésében támogatásukról biztosították a miniszterelnököt. Belgium így igennel szavazott az ENSZ szerdai közgyűlésén, ahol már el is fogadták a paktumot. A Le Soir brüsszeli lap friss értesülései szerint a legvalószínűbb, hogy az uralkodó nem rögtön dönt a miniszterelnök lemondásának elfogadásáról, hanem egyeztetni fog a parlamenti pártokkal, hogy megtalálják a közös nevezőt.

Több intézkedést hoztak az elmúlt években

Rengeteg sebből vérzik a belga politika – jelentette ki Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő. Elmondta, az elmúlt évek belga törvénykezésében nagyon sok intézkedést hoztak a bevándorlókkal szemben, és látható, hogy a börtönben lévők között is óriási a bevándorlók aránya. Ezt jól mutatják a rendőrségi adatok is, a bűncselekmények 85–95 százalékát bevándorlók követik el – mondta a szakértő a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.

Úgy véli, ez lehetett az egyik oka annak, hogy Belgium legnagyobb pártja, az Új Flamand Szövetség kilépett a kormánykoalícióból, mert elege lett a sok bevándorlóból. A lakosság megosztott a kérdésben, jelenleg is zajlanak a társadalmi viták, és tüntetések is vannak.

Rendszeres a kormányválság

Nógrádi György beszélt arról is, hogy Belgiumban rendszeres a kormányválság. A következő választás májusban lesz, és már most látszik, hogy az ellenzék egy része kisegíti a parlamenti helyek egyharmadával rendelkező kormányt, amely négy éve van az élen. Nógrádi György megjegyezte, nehéz megjósolni, hogy mit hoz a jövő évi választás, szerinte még semmi nem dőlt el.

Charles Michel belga kormányfő. MTI/EPA Fotó

Charles Michel belga miniszterelnök (Fotó: MTI/EPA)

Szakértők szerint az is a lehetőségek között van, hogy a király arra kéri Michelt, hogy korlátozott jogkörökkel ugyan, de maradjon a posztján egy ügyvivő kormány vezetőjeként, ugyanakkor újabb koalícióalakítás, illetve akár előre hozott választás is lehet.

Párhuzamos társadalmak

Bizonyos értelemben véve Brüsszel nemcsak az Európai Unió központjának, de Európa fővárosának is számít, ezzel párhuzamosan az iszlám terroristák erőteljesen a térség mindennapjait. Nógrádi György elmondta, Brüsszel tele van külföldiekkel, és az iszlamisták mozgását megkönnyíti, hogy olyan sok nemzetközi szervezet van Brüsszelben, hogy gyakorlatilag elvesznek a lakosságban.

Elmondta, Nyugat-Európában párhuzamos társadalmak alakultak ki, miközben közeleg a jövő évi, májusi európai parlamenti választás. Jól látszik azonban, hogy Európa fokozatosan jobbra tolódik, és kérdés, hogy ez a jobbratolódás meddig fog elmenni ebben a pár hónapban például Belgiumban.

Az ENSZ egyezményének jóváhagyási folyamatából Ausztrália, az Egyesült Államok és Izrael mellett több európai uniós tagország, köztük Ausztria, Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia is kilépett végül.

A világszervezet 193 országa még 2016-ban egyezett meg a nem kötelező érvényű migrációs csomag megalkotásáról, amelynek célja a bevándorlás biztonságossá tétele és legális csatornába terelése, az illegális migráció visszaszorítása, a jogosulatlanul érkezők kitoloncolásának felgyorsítása és az integráció felerősítése. Az ellenzők azzal érveltek, hogy a szerződés sérti a nemzeti szuverenitást, pozitív jelenségként tünteti fel a migrációt, illetve nem tesz megfelelő különbséget menedékkérők és gazdasági bevándorlók között.