Karanténba zárja a demokratákat a svéd politikai elit?

 

Svédországban negyedik alkalommal sem sikerült kormányt alakítani. A pártok közti ideológiai különbség nagyon kicsi, ezért nehezen sikerül többséget kialakítania egy pártnak is. A legutóbbi választás után ismét felmerült egy újabb szavazás lehetősége.

Nem szavazott bizalmat pénteki ülésén a svéd parlament Stefan Löfven ügyvivő miniszterelnök balközép kormánykoalíciójának, s egyre valószínűbb, hogy új választásokat kell kiírni a szeptember 9-i voksolás óta patthelyzetben rekedt országban.

Az elutasító eredmény megfelelt az előzetes várakozásoknak, a 349 fős törvényhozásban 200-an szavaztak Löfven kormánya ellen, és csak 116-an támogatták.

A svéd parlamentben Löfven már szeptemberben is elveszítette a személyéről tartott kötelező bizalmi szavazást, ezt követően pedig több kormányalakítási próbálkozás is zátonyra futott az utóbbi hónapokban.

Stockholm, 2018. november 14. A svéd parlament ülésterme Stockholmban 2018. november 14-én, miután a képviselők többsége nem szavazott bizalmat a miniszterelnöki posztra jelölt Ulf Kristerssonnak, az ellenzéki jobbközép koalíciót vezető konzervatív Mérsékelt Párt vezetőjének. A parlament elnöke további három alkalommal javasolhat valakit a miniszterelnöki tisztségre, ezek után új választásokat kell kiírnia. MTI/EPA/TT/Pontus Lundahl

A svéd parlament ülésterme Stockholmban (Fotó: MTI/EPA/TT/Pontus Lundahl)

Az őszi parlamenti választáson sem a szociáldemokraták, sem pedig a konzervatívok vezette blokk nem nyerte el a kormányalakításhoz szükséges parlamenti többséget, viszont a bevándorlásellenes Svéd Demokratákkal – akik a mérleg nyelvét jelenthetnék – az eddigi kormányalakítási tárgyalásokon mindeddig kizárták az együttműködést.

Elfeledkezett saját állampolgárairól

Az országban tiltakozók szerint Svédország megszűnt példás államnak lenni, miután a migrációs válságban elfeledkezett saját állampolgárairól – hangzott el a Kossuth Rádió Ütköző című műsorában.

Svédországban klasszikus, arányos választási rendszer van, aminek köszönhetően jelen pillanatban nyolc releváns pártot tartunk számon – mondta el Tóth Erik, a Nézőpont Intézet kutatója a műsorban. Kifejtette: ezek között a pártok között nincsenek nagy támogatottságbeli különbségek, így adott esetben, figyelembe véve az arányos választási rendszert, bármelyik párt többséget tud kreálni magának.

Mint mondta, a nyolc pártból négyet a klasszikus jobboldali, három pártot pedig a klasszikus baloldali ideológiához tartozónak lehet besorolni.

Tóth Erik szerint a kormányalakítás alapvető problémája az, hogy a Svéd Demokratákat mindenki figyelmen kívül hagyja. Egyrészt azért, mert az illegális bevándorlással szembe helyezték magukat, másrészt több alkalommal kritizálták a jelenlegi szociáldemokrata kormányt.

Kicsi a pártok közötti ideológiai különbség

Szerte Nyugat-Európában és Észak-Európában megfigyelhető, hogy az elmúlt évtizedekben a jóléti társadalmak velejárója miatt a pártok összemosódtak, kicsi az ideológiai különbség a pártok politikája között – fejtette ki Deák Dániel, a Figyelő főmunkatársa.

Ez a kismértékű különbség az elmúlt években, főként a bevándorlás kapcsán lett szembetűnő, bár korábban is voltak erre jelek – tette hozzá. Mint mondta, hiába tudták megnyerni a választást, a kellő mértékű többség nélkül nehéz a kormányalakítás.

Deák Dániel elmondta, a Svéd Demokraták legnagyobb bűne a liberálisok szemében, hogy bevándorláspolitikai kérdésekben svéd szempontból markáns álláspontot képviselnek. A szakértő úgy fogalmazott: a Svéd Demokraták politikai álláspontjával a svéd társadalom egyetért, azonban a hagyományos politikai elit úgymond karanténba zárja őket, amiből még nem tudtak kitörni.

Erősödnek a Demokraták

Tóth Erik hozzátette: a Svéd Demokrata párt egy új, a korábbi törésvonalakon felülemelkedni kívánó pártként jellemezhető. Történelmük nem nyúlik vissza nagy hagyományokra, pontosan azért, mert egy meglehetősen nacionalista, jobboldali, olykor populista elemeket is felhozó politikai erő eddig ismeretlen volt. Svédországban csaknem száz éve egy meghatározó politikai párt van, ami a Szociáldemokrata Párt, amelyik most történelme legrosszabb eredményét érte el.

Ezzel szemben, a körülbelül húszéves történelmi múlttal rendelkező demokraták 18 százalékot tudott szerezni, ami erősödés az előző választáshoz képest – mondta Tóth Erik.