Milyenek a viszonyok a migráció kérdésében 2018 végén?

 

Viharos körülmények között sikerült visszaverni azt a támadást a brüsszeli csúcstalálkozón, amely arra irányult, hogy több pénzt és több jogot kapjanak a migránsok – ezt Orbán Viktor miniszterelnök jelentette be a legutóbbi állam- és kormányfői csúcstalálkozó után. Elmondta, a brüsszeli csúcs békés, joviális tanácskozásnak indult, de viharosra sikeredett.

A miniszterelnök ismertetése szerint, Magyarországot a migráció kapcsán több ország is megtámadta, és egy utolsó akciót indítottak annak érdekében, hogy azokat a célokat, amelyekkel a migránsokat be tudják hozni az Európai Unió területére, most áterőszakolják a miniszterelnökök tanácsülésén.

2015 januárjában Orbán Viktor egyedüliként, a párizsi Charlie Hebdo szerkesztősége ellen elkövetett terrorcselekmény után kijelentette, azért vannak ilyen merényletek, mert bevándorló országot csináltak a nyugat-európai politikusok a saját országaikból, ezért őket is terheli a felelősség – fogalmazott Kovács István, az Alapjogkért Központ stratégiai igazgatója.

A V4 egy meghatározó blokk lett

Elmondta, ebben az időben Orbán Viktor volt az egyedüli, aki ezt a véleményt nyíltan felvállalta, míg az európai, de a világpolitika is úgy gondolta, hogy ilyen kijelentéseket nem lehet tenni. Hozzátette, akik egyet is értettek a magyar miniszterelnökkel, azok is csendben maradtak. 2016-ra már azonban összeállt a visegrádi négyek koalíciója, amely már egy meghatározott blokk tudott lenni az Európai Unión belül – fűzte hozzá.

Az Európai Parlament Louise Weiss-épülete Strasbourgban (Fotó: MTI/EPA/Patrick Seeger)

Az Európai Parlament Louise Weiss-épülete Strasbourgban (Fotó: MTI/EPA/Patrick Seeger)

Mint mondta, a V4 országai (Magyarország, Szlovákia, Csehország és Lengyelország) megakadályoztak egy sor intézkedést a kvóták ügyében és különböző jogalkotási folyamatokban is. Kovács István szerint, a visegrádi országokkal sok tagállam egyetértett, a kvóták ügyében például Bulgária és Finnország is a V4-k mellett foglalt állást.

Meggyengültek a migrációpárti államok

Később az olasz politika is radikális fordulatokat vett, és elmondása szerint a további tagállami választásokon is olyan erőviszonyok bontakoztak ki, amelyek rendre meggyengítették a migráció úgynevezett „barátait” – fogalmazott Kovács István a Kossuth Rádió Ütköző című műsorában. A migrációt támogató országok közé sorolta a német-francia tengelyt, melyek ereje szintén csökkent az elmúlt időszakban a belpolitikai válság miatt.

Hozzátette, a migrációt támogató országok közé a Benelux államokat lehet még sorolni, amelyek jelen pillanatban egységet mutatnak ezen a területen. Véleménye szerint a többi ország álláspontja is ingadozik, és már nem támogatják olyan erősen az illegális bevándorlást, mint korábban.

Születnek-e újabb jogszabályok?

Napjainkban eltérő fázisban vannak a jogalkotási tervezetek, ezért nehéz megmondani, hogy a következő időszakban születnek-e még újabb jogszabályok – erről már Tóth Norbert nemzetközi jogász beszélt a rádió műsorában. Elmondta, a jogalkotó szervek közül az Európai Tanács az, amely tagállami szinten ülésezik, és az összetétele a különböző európai tagállami választások szerint változik vagy cserélődik.

Úgy véli, még vannak olyan ügyek, amelyeket a 2016 elején elindított migrációs jogszabályozási csomag tartalmaz. Szerinte, ha ezeket a folyamatokat felgyorsítják, akkor egy részük még a májusi európai parlamenti választásokig révbe érhet. Ezeket az ügyeket jelenleg az Európai Parlament tárgyalja, de az Európai Tanács is most alakítja ki az álláspontját, bár a tanácsban sokkal több a vita, mint a parlamentben – tette hozzá.

Az Európai Tanács már a józan ész jeleit mutatta

Kovács István szerint az elmúlt időszakban az Európai Tanács már a józan ész jeleit mutatta, és sokszor megfékezte a migrációval kapcsolatos jogalkotási szabályokat. Az Európai Parlament és az Európai Bizottság azonban kifejezetten a migráció motorjának nevezhető – jegyezte meg. Hozzátette, a bizottság javasolta azt a sok elemből álló rendszert, amelyik 7 különböző jogszabály formájában öntene formát. Ezek azok a jogszabályok, amelyek legalizálnák a bevándorlást az Európai Unió területén belül.

Kovács István közölte, ebben a kérdésben az Európai Bizottság legnagyobb szövetségese az Európai Parlament, amely már saját kezdeményezésekkel is előáll a témában, mint például a közelmúltban tárgyalt humanitárius vízum ügye. Hozzátette, jelentős esélye van annak, hogy májusban az Európai Parlament, és legkésőbb ősszel pedig az Európai Bizottság is jelentős átalakuláson mehet át.