Nem lesz népszavazás a migrációs megállapodásról Szlovéniában

 

A szlovén parlament külügyi bizottsága szerdán elutasította a jobboldali pártok véleménynyilvánító népszavazás kiírására vonatkozó javaslatát az ENSZ globális migrációs csomagjáról, amelyet a szlovén kormány támogatott és jóvá is hagyott hétfőn Marrákesben – közölte a helyi sajtó.

Az ötpárti, baloldali kisebbségi koalíciós kormány képviselői azzal indokolták döntésüket, hogy a referendum kiírása migrációs témában félelmet kelt, és nemzeti megosztottságot idéz elő a választók körében. Kiemelték, hogy a migrációs egyezmény a probléma többoldalú megközelítését teszi lehetővé, mert azt egyedül egyetlen ország sem tudja megoldani, valamint azt hangsúlyozták, hogy az aláíró országok megtartják önállóságukat a biztonság és a nemzeti migrációs politika terén.

Ezzel szemben Janez Jansa, a legnagyobb jobboldali ellenzéki párt, a Szlovén Demokrata Párt (SDS) elnöke a vita során arról beszélt, hogy az egyezmény a migrációt alapvető emberi jogként definiálja. Hozzátette: Szlovéniában és Európában az emberek többsége ellenzi a paktumot.

Szavai szerint nem minden migráns terrorista, de a migrációs hullámot a terroristák álcaként használják. Úgy vélte: a biztonság az európai parlamenti választások előtt egyre fontosabb kérdéssé válik, ezért a szlovén kormánynak ki kell lépnie a globális megállapodásból.

„Ahogy az ilyen egyezményekbe be lehet lépni, úgy ki is lehet lépni belőlük” – mondta, majd hozzáfűzte: a jövőben Szlovéniának lesz olyan kormánya, amely meg fogja ezt tenni.
Véleménye szerint a paktumhoz kétkedéssel viszonyulnak egyes afrikai országok is, amelyek számára Európával való viszonyukban fontosabb a szabadkereskedelem, mint a nyitott határok.

„Azon afrikai országok számára azonban, amelyekben diktátorok uralkodnak, megfelel a migrációs egyezmény, amely lehetővé teszi, hogy a fiatalok nagy számban elhagyják az országot, mert potenciális veszély jelentenek a hatalom számára” – húzta alá.

Jansa ezt azzal hasonlította össze, amikor a 60-as években a volt Jugoszláviában megnyitották a határokat. „A népességnövekedés és munkanélküliség miatt, amelyet gazdasági válság kísért, megnyitották a határokat, és több mint egymillió ember vándorolt ki Nyugatra, amivel a kommunista rezsim egyben megszabadult a potenciális politikai veszélytől is, és közvetve részesült a devizáért dolgozók béréből is, amelyet azok hazaküldtek” – hangsúlyozta.

Jansa szerint a dokumentum azért született meg, mert a 2015-ös migrációs válság utána a dublini egyezmény nem tudta kezelni a problémát Európában. „A migrációs paktum megfelel Németországnak, de ez nem jelenti azt, hogy Szlovénia nemzeti érdekeit is szolgálja” – állapította meg.