Sikerül-e támogatókat nyernie a brit kormányfőnek?

 

Az eredeti tervekkel ellentétben a londoni alsóház nem szavazott kedden a brit EU-tagság megszűnésének feltételrendszerét rögzítő megállapodásról. Így januárra csúszhat a sorsdöntő szavazás, és kérdés, hogy addig sikerül-e támogatókat nyernie Theresa Maynek.

Theresa Maynek január 21-ig van ideje meggyőzni az ellenkezőket a korábban is hangoztatott véleményéről, vagyis arról, hogy ez a megállapodás a lehető legjobb és az egyetlen lehetséges.

Két dokumentum

A Brexit-megállapodás különösen élesen vitatott eleme az a tartalékmegoldás, amelyet a brit kormány és az EU az ír–északír határon hosszú évek óta nem létező fizikai ellenőrzés visszaállításának elkerülésére dolgozott ki.

Ez kérdéskör jelentette a legfőbb szakítópontot, ez volt az egyik legfontosabb kérdés, amely miatt nem sikerült a megállapodást keresztülvinni – jelentette ki Gálik Zoltán, a Budapesti Corvinus Egyetem docense. Arról van szó, hogy két dokumentum született az elmúlt hetekben az Egyesült Királyság és az Európai Unió között.


Az egyik egy kötelező érvényű jogi dokumentum, amely az elválás kérdését szabályozza, és ebben szerepelt az ír–északír határ kérdése is. A másik dokumentum a jövőbeni politikai kapcsolatokról szól, amely nem kötelező jogi érvényű. Elmondta, a jelentősen konzervatív párt képviselői és az északír unionisták nem akarják elfogadni, hogy ebben a dokumentumban Észak-Írország az EU akaratával szűnhet csak meg az egységes piaci szabályozás alá tartozni – fejtette ki az M1 Szemtől szembe című műsorában.

Veszélybe kerülne az alkotmányos egység?

Arról is beszélt, hogy a dokumentum értelmében egy olyan piaci szabályozási környezetben maradna Észak-Írország, amely az Európai Unióé, és ez azt jelentené, hogy az európai szabályokat venné át, és az új szabályokat is alkalmaznia kellene.

Theresa May brit miniszterelnök sajtótájékoztatót tart az Európai Tanács brüsszeli ülését követően (Fotó: EPA/Olivier Hoslet)

Theresa May brit miniszterelnök (Fotó: EPA/Olivier Hoslet)

Hozzátette, gyakorlatilag tagja maradna az Európai Uniónak. Az Egyesült Királyság felőli határon pedig egy olyan határ alakulna ki, amely elszakítaná az államtól. Ezzel veszélybe kerülne az Egyesült Királyság alkotmányos egysége, amit semmiképpen sem fogadhat el a brit kormány – mondta Gálik Zoltán.

Marad a font

A 650 fős brit parlamentben nem tud elég támogatottságot szerezni a brit kormányfő – közölte ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász az M1 műsorában. Elmondta, a britek nemcsak a határvédelem alakulásától félnek, hanem a gazdasági infrastrukturális fejlesztések miatt is aggódnak. Attól tartanak, hogy Nagy-Britannia „mennyire marad magára” a kiválás után, és mennyire lesz „életképes”.

Úgy véli, a fizetőeszköz megtartása kardinális kérdés, mert nem kell fizetőeszközt váltania Nagy-Britanniának. A brit font ugyanis ebből a szempontból kontinuitást élvez. De ami már fontosabb, hogyan alakulnak a vámok, a külső és belső piacok, illetve a munkaerőpiac. Megjegyezte, számos olyan terület van, amelyet még nem rendeztek.

Nem lépnek vissza

Beszélt arról is, hogy az Európai Bíróság döntése nyomán hiába az alapszerződés szerinti bejelentés a kiválásról, Nagy-Britannia akár még vissza is léphet. Véleménye szerint azonban az Egyesült Királyság részéről már annyiszor elhangzott, hogy nincs visszaút, hogy kevés esélyét látja ennek a lehetőségnek.

Gálik Zoltán szerint ami a jelenleg kialakult helyzetben még lehetséges lehet, hogy egy politikai deklarációt fűznek hozzá a már kész dokumentumokhoz. Ebben az Egyesült Királyságot és az Európai Uniót egy olyan politikai helyzetbe hoznák, hogy évente kellene megismételni azt, hogy mindenképp szeretnék hosszú távon megszüntetni az úgynevezett „védőhálót”. Megjegyezte, a probléma azonban abban rejlik, hogy hiába akarja ezt Theresa May, ezek nem kötelező érvényű jogi garanciák, nem foglalják nemzetközi szerződésbe, csak egy „ígérethalmaz” marad.