Az Európai Parlamentnek sikerült keresztülvinnie akaratát

 

Második nekifutásra megszavazta az Európai Parlament a menedékkérőknek járó, könnyített vízum bevezetését. Az intézkedéssel az a cél, hogy legális utat nyissanak a bevándorlók számára Európába. Gyakorlatilag ellenőrzés nélkül bárki bejöhet, és utólag kell, illetve kellene kitoloncolni, aki mégsem valódi menekültek.

Elégedett tapssal és mosollyal nyugtázták az Európai Parlament szocialista képviselői, hogy ezúttal sikerült elfogadtatni a humanitárius vízumról szóló javaslatukat. Az előterjesztésről ugyanis egyszer már szavaztak a képviselők, akkor nem kapta meg az elfogadáshoz szükséges többséget. A baloldali és liberális képviselők között akkor óriási felháborodást váltott ki a tervezet elutasítása.

A jelentés előterjesztője kétségbeesetten próbálta meggyőzni az elnököt arról, hogy szavazzanak újra. Szerinte ugyanis technikai hiba történt, és néhányan még a voksolás vége előtt véletlenül kivették a szavazáshoz szükséges kártyájukat a gépből.

Újra elküldték az előterjesztést 

Antonio Tajani, az Európai Bizottság alelnöke akkor elutasította a voksolás megismétlését. A szocialisták, a liberálisok és a kommunisták azonban az úgynevezett elnökök konferenciája elé vitték az ügyet. Ez a testület pedig arról döntött, hogy a migránsvízumról szóló javaslat visszakerülhet a LIBE-bizottság elé, ahol napirendre is vették, és mindössze 10 percig tárgyaltak róla. Ezután újra elküldték az előterjesztést az Európai Parlamentnek.

A voksolás előtt a jelentés előterjesztője, Juan Fernando López Aguilar spanyol szocialista képviselő úgy érvelt, a humanitárius vízum utat nyit a bevándorlók előtt.

Képviselők az ülésteremben a Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén (Fotó: MTI/EPA/Patrick Seeger)

A jelentés végül most átcsúszott a minősített többségi küszöbön, két százalékon múlt csak, hogy a képviselők ismét elutasítsák.

„Az, hogy egy ügyben újra és újra szavazni kell, amíg a bürokraták szerinti helyes eredmény meg nem születik, az elég vicces” – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth Rádióban. A miniszterelnök feltette a kérdést, hogy miért tűrik el ezt az EP-képviselők, akiktől az emberek azt várják, hogy álljanak ki az őket odaküldők érdekei mellett.

Szembemegy a zárónyilatkozattal

A most elfogadott határozat értelmében az Európai Bizottságnak olyan vízumot kellene létrehoznia, amelynek birtokában a bevándorlók legálisan beléphetnek az Európai Unióba, hogy ott benyújthassák menedékkérelmüket. Mindez szembemegy az Európai Unió állam- és kormányfőinek júniusi csúcstalálkozóján elfogadott zárónyilatkozattal, amely kimondta, a migrációt még Afrikában és a Közel-Keleten kell feltartóztatni, a menedékkérelmeket az Európai Unión kívül kell elbírálni, így a gazdasági bevándorlók be sem léphetnének Európába.

Tavaly csaknem egymillió menedékkérelmet regisztráltak az Európai Unió országaiban, a kérelmeknek mintegy 70 százalékát elutasították, vagyis egyetlen év alatt mintegy 700 ezer menedékkérőt kellett volna kitoloncolni az Európai Unióból, valójában azonban csak nagyon keveseket sikerült visszaküldeni a kiinduló országokba.

Reagáltak a pártok

Az újfajta vízumról szóló javaslatokra ezúttal 429 EP-képviselő mondott igent. Köztük a DK-s Niedermüller Péter is. Szerinte az intézkedés megfékezné a bevándorlást, ezért nem érti, hogy a magyar kormánynak mi a problémája vele. Az MSZP-s Ujhelyi István tartózkodott. Ezt azzal indokolta, hogy a vízum aránytalan terhet róna a diplomáciai képviseletekre.

A Fidesz úgy reagált, hogy a bevándorláspárti brüsszeliek áterőszakolták a migránsvízumot az Európai Parlamenten. Hidvéghi Balázs kommunikációs igazgató azt mondta, úgy látszik, hogy a bevándorlás ügyében addig kell újra és újra szavazni, amíg a bevándorlás-pártiaknak tetsző eredmény meg nem születik. A Fidesz az európai parlamenti eljárást és a vízumot is elfogadhatatlannak tartja, mert ez „kapunyitást jelent” a gazdasági bevándorlók tömegei előtt.

Mit jelent a migránsvízum?

Ha bevezetik a migránsvízumot, akkor a menedékkérők saját országukban, például valamelyik afrikai vagy ázsiai ország európai uniós tagállam nagykövetségén is jelezhetik, hogy menedékkérelmet akarnak benyújtani. Ha ezt a német nagykövetségen teszik meg, akkor kapnak egy humanitárius vízumot, amivel beléphetnek Németországba, és csak ott vizsgálják meg, hogy valóban jár-e nekik a menekültstátusz.

Ha kiderül, hogy nem valódi menekültek, utólag kellene őket kitoloncolni. Az intézkedés támogatói szerint ez egy biztonságos és legális út azok számára, akik a „borzalmak elől” menekülnek, így nem kerülnének az embercsempészek karmai közé. Az ellenzők szerint viszont az intézkedés rendkívül veszélyes, egy újabb meghívó sok millió bevándorló számára.

A külképviseletek nincsenek felkészülve

A jelentés egyébként nem tér ki arra, hogy pontosan hány migráns érkezne Európa felé, de nincs olyan dokumentum sem az Európai Parlamentben, amely legalább felbecsülte volna, hogy mekkora érdeklődés mutatkozna az ilyen humanitárius vízumok iránt – tájékoztatott az M1 helyszíni tudósítója.

Közölte, az Európai Parlament Kutatószolgálata készített egy hatástanulmányt 111 oldalon keresztül, amelyben utalnak a felmerülő aggodalmakra is, például, hogy a külképviseleteket esetleg ostrom alá vennék, vagy megrohamoznák a migránsok. Azt is leírják, hogy az ott dolgozó diplomaták nincsenek felkészülve, hogy ilyen vízumokat nagy számban állítsanak elő.