Az ENSZ-paktum nem tesz különbséget legális és illegális migráció között

 

Jóváhagyták az ENSZ marrákesi csúcstalálkozójának résztvevői a világszervezet globális migrációs megállapodását. A dokumentum kidolgozásában részt vevő 192 tagállam közül 164 ország szavazott igennel. A szöveget még a tanácskozás elején elfogadták, az ülés még szinte el sem kezdődött.

António Guterres ENSZ-főtitkár a tanácskozást megnyitó beszédében azt mondta, nem szabad engedni a félelemnek és a migráció kérdését övező hamis narratíváknak. Egyben arra kérte az elfogadási folyamatból kilépett tagállamokat, hogy vizsgálják felül álláspontjukat.

Hazánk mellett Ausztria, Bulgária, Csehország, Lengyelország, Lettország, Izrael, az Egyesült Államok és Ausztrália jelezte, hogy nem vesz részt a paktum elfogadási folyamatában. Az ellenzők azzal érvelnek, hogy a szerződés sérti a nemzeti szuverenitást, pozitív jelenségként tünteti fel a migrációt, valamint nem tesz megfelelő különbséget a menedékkérők és a gazdasági bevándorlók között – hangzott el a Kossuth Rádió Ütköző című műsorában.

A humanitárius vízumot is megszavazták

Közben az Európai Parlament megszavazta a humanitárius vízum bevezetését kezdeményező jelentést is. November közepén már szavaztak egyszer a javaslatról, de akkor nem kapta meg a szükséges többséget. Ez a baloldali és liberális képviselők között óriási felháborodást váltott ki, mert szerintük technikai hiba történt.

Illegális migránsok Líbia partjainál (Fotó: MTI/EPA/Christophe Petit Tesson)

Illegális migránsok Líbia partjainál (Fotó: MTI/EPA/Christophe Petit Tesson)

Azzal magyarázták a javaslat bukását, hogy a szavazógépből többen korábban kivették a kártyáikat. Végül elérték, hogy a szavazást megismételjék, ez történt meg kedden. A migránsvízum bevezetése azt tenné lehetővé, hogy a migránsok még menedékkérelmük elbírálása előtt bejöhessenek Európába. A magyar kormány szerint ez veszélyes, ezért el kell utasítani.

Hosszú folyamat eredménye

Egy hosszú folyamat eredményeként született meg ez a bizonyos globális paktum – jelentette ki Kovács István, az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója. Kiemelte, hogy a szöveggel kapcsolatban már egyáltalán nem zajlott semmilyen vita a konferencián, akik pedig ellenezték a paktumot, már az elején jelezték, hogy nem fogadják el.

Emlékeztetett, Magyarország végig ott ült a tárgyalóasztalnál, ezzel más stratégiát választva, mint az az Egyesült Államok, amely elindítója volt a tárgyalási folyamatoknak, majd Washington elsőként jelentette ki, hogy kilép belőle. Hozzátette, Magyarország azonban megvárta, míg véglegesedik a szöveg, és mikor már valóban nem volt esély arra, hogy azon változtassanak, felállt a tárgyalóasztaltól, amit több más ország is követett.

A szöveget már korábban véglegesítették

A konferencia ebből a szempontból már inkább formalitás volt, hiszen a szöveget már hónapokkal ezelőtt véglegesítették, azzal szemben érvelni már nem lehetett, ezért a szervezésből adódó okok miatt úgy határoztak, hogy még az elején azonnal el is fogadják, egyértelművé téve azt, hogy a résztvevők már mind ahhoz a körhöz tartoznak, akikben már fel sem merül a paktum vitatása – mondta Kovács István.

António Guterres főtitkár a konferenciát felvezető beszédében a globális demográfiai folyamatokkal és a gazdasági szükségletekkel érvelt – mondta Janik Szabolcs, a Migrációkutató Intézet igazgatóhelyettese a rádió műsorában. Hozzátette, minden olyan érvet megpróbált összegyűjteni, amelyek valóban a migráció mellett szólnak.

Nem tesz különbséget a paktum

Elmondta, az egyik legnagyobb ellenérv, amely miatt több ország is elutasítja a paktumot, hogy nem igazán tesz különbséget a legális és az illegális migráció között. Szerinte ez a paktum nagy hátránya, mert teljesen más kontextusban értelmeződik például az Európai Unión belüli szabad mozgás, amely munkavállalási célú, és kidolgozott szabályrendszere van, ellentétben azzal, amely 2015-ben kezdődött meg Európában.