Elhalasztják a britek a Brexit-szavazást

 

Ha a megállapodásról szóló szavazást az eredeti terveknek megfelelően kedd este megtartották volna, az egyezményt az alsóház jelentős többséggel elutasította volna.

Az eredeti tervekkel ellentétben a londoni alsóház nem szavaz kedden a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételrendszerét rögzítő megállapodásról – mondta soron kívül tartott hétfő délutáni parlamenti felszólalásában Theresa May brit miniszterelnök.

Theresa May kijelentette: jóllehet az Európai Unióval elért egyezmény számos kulcsfontosságú pontjának széles körű a támogatottsága, egy elem, az ír-északír határellenőrzés visszaállításának megakadályozását célzó tartalékmegoldás esetében mélységes aggályok tapasztalhatók, és ha a megállapodásról szóló szavazást az eredeti terveknek megfelelően kedd este megtartották volna, az egyezményt az alsóház jelentős többséggel elutasította volna.

May szerint ezért a kormány elhalasztja a szavazást, ő pedig még a csütörtökön kezdődő EU-csúcsértekezlet előtt tárgyal már uniós országok vezetőivel, valamint az Európai Bizottság és az Európai Tanács vezetőségével, áttekintve velük az egyezmény azon elemeit, amelyekkel kapcsolatban a londoni alsóház aggályainak adott hangot.

(Fotó: MTI/EPA/Will Oliver)

Nincs még új időpont

A jelenlegi parlamenti erőviszonyok alapján már jó ideje teljesen reménytelennek tűnt az egyezmény alsóházi elfogadása. Theresa Mayre a kormányzó Konzervatív Párt, valamint a kormány több vezető tisztviselője is mind nagyobb nyomást gyakorolt a keddre kitűzött szavazás elhalasztása érdekében, mert minden előzetes jelzés súlyos kormányzati vereséget vetített előre.

A londoni miniszterelnöki hivatal szóvivője még hétfő délelőtt is arról tájékoztatta a sajtót, hogy a szavazást az előzetesen tervezett kedd esti időpontban megtartják, nem sokkal ezután azonban már elterjedtek médiaértesülések arról, hogy az alsóházi voksolást a kormány mégis elhalasztja. Theresa May ezt erősítette meg hétfői felszólalásában, új időpontot azonban egyelőre nem említett.

Heves vita övezi a tartalékmegoldást

A Brexit-megállapodás különösen élesen vitatott eleme az a tartalékmegoldás, amelyet a brit kormány és az EU az ír-északír határon hosszú évek óta nem létező fizikai ellenőrzés visszaállításának elkerülésére dolgozott ki. Ennek lényege az, hogy egységes vámügyi szabályozás lépne életbe az Európai Unió és az Egyesült Királyság között abban az esetben, ha a Brexit jövő márciusra várható dátuma után kezdődő, várhatóan 2020 decemberének végéig tartó átmeneti időszak lejártáig nem jön létre az EU-val olyan átfogó kereskedelmi megállapodás, amely önmagában feleslegessé tenné a határellenőrzés visszaállítását.

A keményvonalas tory Brexit-tábor és az észak-írországi Demokratikus Unionista Párt (DUP) – amelynek külső támogatása nélkül a kisebbségben kormányzó Konzervatív Pártnak nincs többsége az alsóházban – rendkívül hevesen ellenzi ezt a formulát, főleg azzal a visszatérő érveléssel, hogy meghatározott végdátum és egyoldalú döntési jog híján az Egyesült Királyság végleg beleragadhat egy vámuniós viszonyrendszerbe az EU-val.

Hétfői alsóházi felszólalásában Theresa May azonban kijelentette: a kormánynak már az eredeti változathoz képest is sikerült olyan jogilag kötelező erejű módosításokat elérnie a tartalékmegoldás mechanizmusában, amelyek biztosítják, hogy az Egyesült Királyság ne maradhasson meghatározatlan ideig e megoldási formula hatálya alatt.

Nem kötelező például életbe léptetni a tartalékmegoldást, ha az átmeneti időszak végéig nem sikerül megállapodást elérni az új kereskedelmi kapcsolatrendszerről, alternatív megoldásként kínálkozik ehelyett az átmeneti időszak meghosszabbítása vagy technológiai módszerekkel helyettesíthető az ellenőrzés visszaállítása az ír-észak határon. A brit kormányfő mindazonáltal kijelentette: mindezek ellenére kész megvitatni az EU-partnerekkel a brit parlament még mindig fennálló aggályait.

Theresa May ígéretet tett emellett arra is, hogy a kormány gondosan megvizsgálja, milyen módon kaphat az alsóház olyan hatáskört, amelynek alapján a tartalékmegoldást a kormány csak demokratikus jogosultsággal léptethetné életbe. A miniszterelnök szerint az alsóház saját hatáskörében kötelezhetné a kormányt arra is, hogy a tartalékmegoldás ne maradhasson érvényben meghatározatlan ideig.

May egyértelmű utalást tett arra, hogy a szavazás elhalasztása nem a Brexit-folyamat leállítását jelenti. Hangsúlyozta: törvény rögzíti, hogy a brit EU-tagság jövő márciusban megszűnik, és a kormány e törvényt betartja.

A londoni kormánynak nem áll szándékában a kilépés visszavonása

Az Egyesült Királyság szabadon és egyoldalúan visszavonhatja az európai uniós tagságának megszüntetésére vonatkozó szándékának korábbi bejelentését – közölte döntését az Európai Unió Bírósága hétfőn. A testület kimondta, hogy az EU alapszerződésének 50. cikkelye lehetővé teszi a kilépési szándék bejelentésének egyoldalú visszavonását mindaddig, amíg hivatalosan nem lép hatályba a távozás.

Az ügy előzménye, hogy számos brit politikus, jogi szerv és a skót bíróság annak megválaszolására kérte az uniós bíróságot, vajon egy tagállam, amely az uniós szerződéssel összhangban értesítette az Európai Tanácsot kilépési szándékáról, egyoldalúan visszavonhatja-e ezt a bejelentést, és ha igen, akkor milyen feltételek mellett.

Jeremy Hunt brit külügyminiszter hétfőn Brüsszelben a döntéssel kapcsolatban leszögezte, hogy az lényegtelen, a londoni kormánynak ugyanis ez nem áll szándékában a kilépés visszavonása. A Brexit leállítása vagy elhalasztása elfogadhatatlan lenne a lakosság azon 52 százaléka számára, aki a kilépésre voksolt a 2016-os referendumon – hangsúlyozta.

Ismét napirendre kerül az európai uniós vezetők e heti csúcsértekezletén az Egyesült Királyság kiválásának ügye, de a brit EU-tagság megszűnésének feltételeit rögzítő szerződésről nem nyithatók újra a tárgyalások – közölte Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke hétfő este.

Tusk arról számolt be a Twitteren, hogy nem tárgyalható újra az egyezség, az ír-északír határellenőrzés visszaállításának megakadályozását célzó tartalékmegoldás sem, amely a brit belpolitikai konfliktus alapja, de a bennmaradó tagállamok készek megvitatni, hogyan máshogy lehetne megkönnyíteni a londoni ratifikációt.

Miután fogy az idő, a rendezetlen kiválásra való felkészülésünkről is megbeszélést fogunk folytatni – írta.

Párizs szerint egyre valószínűbb a megállapodás nélküli brit kilépés az unióból

Egyre valószínűbb a megállapodás nélküli brit távozás az Európai Unióból – jelentette ki a francia Európa-ügyi miniszter, miután Theresa May brit kormányfő bejelentette, hogy elhalasztják a megállapodásról keddre tervezett londoni parlamenti szavazást.

„Nem téveszthetjük szem elől a tényt, hogy a legutóbbi fejlemények alapján a megállapodás (parlamenti) elutasítása egyre valószínűbb” – mondta Nathalie Loiseau a francia képviselőknek. A megállapodás nélküli kilépés olyan kilépés lesz, amely kétségtelenül rendkívül drága lesz az Egyesült Királyság számára, és kárt okoz az EU-nak is – vélekedett.

Loiseau azt is kijelentette, hogy nem lehetséges más megállapodás, mint a jelenlegi, mert “ez jó megállapodás”.