Etikus-e öt éve még nem is létező kérdésekről dönteni?

 

A migrációt támogató politikusoknak nem maradt sok idejük az Európai Parlamentben – talán ezért is próbálják sürgősen keresztülvinni a bevándorlást segítő kezdeményezéseiket. Kérdés azonban, hogy mennyire etikus olyan témákban döntéseket hozniuk, amelyek a megválasztásuk idején, 2014-ben még nem léteztek.

Vérfrissítésre van szükség az Európai Parlamentben – mondta Orbán Viktor miniszterelnök a Jó reggelt, Magyarország! című műsorban péntek reggel. Látja a képviselőkön a ciklus végi fáradtság jeleit, de a úgy gondolja: a választások után új politikusok jönnek, és javulni fog a demokrácia minősége. A miniszterelnök beszélt a LIBE bizottsági újraszavazásról is: vicces, hogy egy ügyben addig kell újra és újra szavazni, amíg a bürokrácia számára megfelelő eredmény nem születik meg.

Hajráznak a bevándorláspárti politikusok az EP-ben

Kétféleképpen is értelmezhetők a miniszterelnök szavai. Az egyik szerint 2019-ben lezárul a parlamenti ciklus az Európai Unióban, a másik magyarázat szerint pedig Orbán Viktor egy korszak végére mutat rá, hiszen nemcsak a most lezáródó ötéves ciklus, hanem a mostani, úgynevezett 68-as generáció politikára gyakorolt hatása is véget érhet – fogalmazott Farkas Örs politológus a Kossuth Rádió Ütköző című műsorában.

Az Európai Parlament ülésterme (Fotó: MTI/EPA/Stephanie Lecocq)

Ezek a politikusok még a ciklus 2019-es befejezése előtt sürgetik a migrációt segítő jogalkotási folyamatok keresztülvitelét – reagált Párkányi Eszter, az Alapjogokért Központ elemzője. „Az Európai Parlament bevándorláspárti képviselői érzik a végüket, egyfajta sértettség látható rajtuk” – hangsúlyozta. Mint mondta, erre a humanitárius vízum a legjobb példa, amely egyszer már elbukott a parlamentben, de újra visszautalták a kérdést a LIBE bizottsághoz, és azóta megszavazták, hogy az Európai Parlament elé kerüljön.

Az Európai Uniót 2014-ben az emberek egy bürokratikus, lomha gigarendszernek látták, amely az emberektől messze hoz döntéseket. Ezzel szemben 2015-ben Európa összes tagállama a saját bőrén érezte, hogy mit jelentene, ha a demográfiai folyamatok megállítására és a népesség csökkenésének megállítására a migrációs politikát választanák – mondta Farkas Örs.

Magas részvétel lehet a 2019-es EP-választáson

„Mindenki érzi, hogy most fontos kérdésben kell döntést hozni, így megítélésem szerint jóval többen vesznek majd részt a választáson. Az emberek számukra könnyebben érthető kérdésben szavazhatnak, ez pedig nem kedvez a mostani politikai elitnek, amely így a saját politikájának megfelelő döntéseket minél rövidebb idő alatt próbál keresztülvinni a hátralévő időben. Kapuzárási pánikot érez az elit” – fogalmazott a politológus.

Fekete-afrikai migránsok érkeznek a délkelet-spanyolországi Motril kikötőjébe (Fotó: MTI/EPA-EFE/Miquel Paquet)

Párkányi Eszter egyetértett abban, hogy kétségbeesett politikai próbálkozás zajlik. Mint mondta, „az EP eljárási szabályzata lehetőséget ad arra, hogy a kérdést visszautalják a LIBE bizottságnak. Jogilag nincs vele probléma, de érezhető, hogy egy már elbukott kérdést szeretnének mindenképpen keresztülvinni”.

Nyolc jogalkotási folyamat fekszik jelenleg az EP előtt, és mindegyik elősegíti a migrációt. Ott a migránskártya és a humanitárius vízum kérdése, de ide tartozik a Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség, a Frontex átalakítása is, amellyel kapcsolatban a migráció menedzselését, nem pedig a megállítását említik – reflektált az elemző.

Etikus-e öt éve még nem is létező kérdésekről dönteni?

Farkas Örs szerint az EP erői között jelen pillanatban többségben vannak a bevándorláspártiak. „Azt is tudjuk, hogy az Európai Néppártban, ahová a Fidesz is tartozik, szintén bőven vannak olyanok, akik egyértelműen a bevándorlás oldalán állnak” – mondta. Példaként Jean-Cloude Junckert hozta fel, aki szintén a néppárt családjához tartozik, és jól látható, hogy az ő elnöklése milyen lenyomatot hagyott az európai politikában.

Jean-Claude Juncker az Európai Néppárt  európai bizottsági elnökjelöltje részt vesz az Európai Parlament ülésén (Fotó: MTI/EPA/Patrick Seeger)

Jean-Claude Juncker az Európai Néppárt európai bizottsági elnökjelöltje részt vesz az Európai Parlament ülésén (Fotó: MTI/EPA/Patrick Seeger)

Bár messze nem rendelkeznek akkora támogatottsággal, mint 2014-ben, de jelenleg demokratikus felhatalmazás mentén hoznak döntéseket. Ugyanakkor felvetődik, hogy mennyire etikus olyan kérdésekben dönteni, amelyekről a legutóbbi választáskor a szavazók még nem mondhatták el a véleményüket – folytatta.

Párkányi Eszter szerint amennyire kétségbeesettek, annyira elszántan próbálkoznak átvinni ezeket a kérdéseket a bevándorláspárti politikusok. A humanitárius vízumokról szóló tervezet eleje a még el sem fogadott ENSZ migrációs paktumra hivatkozik. Azt mondják, hogy egyetlen tagállamra sem kötelező érvényű, de az európai uniós jogalkotás, majd a nemzetközi bíróságok ítéletei belevihetik a nemzeti jogrendszerekbe és a parlamentek döntéshozatalába a migrációs csomagban foglaltakat – tette hozzá.

Politikai átrendeződés megy végbe Nyugat-Európában

Angela Merkel utódjáról pénteken dönt a CDU, Emmanuel Macron elnöknek pedig Franciaország utóbbi évtizedeinek legnagyobb tüntetéshullámával kell szembenéznie. Egyik politikai vezető sem áll jól a saját országában, és úgy tűnik, hogy megszűnt a klasszikus jobb- és baloldali felállás, és jelentős átrendeződés ment végbe. A szélsőjobboldali pártok erősödtek, a szocialista-kommunista gondolkodású pártokat pedig liberális erők váltották fel, igaz, sokkal kevesebb támogatóval – mondta Farkas.

„Egyértelmű, hogy az európai polgárok között a bevándorlást ellenzők vannak többségben. A bevándorlást támogató erők a ciklus végén lehet, hogy részsikereket fognak elérni például a migránskártya átvitelével, de úgy gondolom, hogy a 2019-es szavazás jelentős támogatottságvesztésre fog rámutatni” – figyelmeztetett.

Világnézeti ellentétek vannak Brüsszel és a magyar kormány között

Párkányi Eszter szerint a Brüsszelben leszedetett plakátból is világosan látszik, hogy világnézeti ellentétek miatt érik politikai támadások a magyar kormányt. Guy Verhofstadt, az EP liberális frakciójának vezetője jól láthatóan megsértődött az őt támadó plakáton, ezzel szemben az ő plakátja Orbán Viktorról momentumus sofőrökkel járhatta az országot. Ha a magyar alkotmányt és a gyakorlatot nézzük, akkor Verhofstadtnak, mint közszereplőnek tűrnie kell az őt érő kritikát, magyarázta.

Guy Verhofstadt, az Európai Parlament liberális frakciójának vezetője (Fotó: MTI/EPA/Alessandro Della Valle)

Guy Verhofstadt, az Európai Parlament liberális frakciójának vezetője (Fotó: MTI/EPA/Alessandro Della Valle)

 

„Európa nyugati felén antidemokratikus folyamatok zajlanak: nem kérdezik meg az emberek véleményét a mindennapi életüket érintő legfontosabb kérdésekről, így a migrációról sem. Ezzel szemben a magyar kormány rendszeresen tart nemzeti konzultációt, amiben kikéri az emberek véleményét, legutóbb például a családokról. A magyar kormány a hagyományos családmodell fenntartására törekszik, amely kimondja, hogy a házasság egy férfi és egy nő között állhat fenn, így ösztönözve a gyermekvállalást. Ezzel szemben nyugaton a bevándorlással akarják megoldani a migrációs problémákat, valamint egyre több nyugat-európai országban vezetik be a melegek közti házasság lehetőségét” – hangoztatta az Alapjogokért Központ elemzője.