Petro Porosenko ukrán elnök törvényjavaslatot terjesztett a parlament elé hétfőn az ukrán-orosz barátsági szerződés megszüntetéséről – írta az Ukrajinszka Pravda hírportál.
1997 óta tart a partnerség
Szeptember 24-én Oroszország hivatalos jegyzéket kapott Ukrajnától, amelyben Kijev arról tájékoztatta Moszkvát, hogy nem kívánja meghosszabbítani az ukrán-orosz barátsági szerződést – emlékeztetett a hírportál. Porosenko szeptember 17-én írt alá erről rendeletet a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács határozata alapján, a rendelet szeptember 19-én lépett hatályba.
Petro Porosenko ukrán elnök az észak-ukrajnai Csernyihivi területen levő Honcsarivszke támaszponton (Fotó: MTI/AP/Efrem Lukackij)
Az Ukrajna és Oroszország közötti barátságról, együttműködésről és partnerségről szóló szerződést 1997. május 31-én írták alá Kijevben a két ország akkori államfői, Leonyid Kucsma ukrán és Borisz Jelcin orosz elnök. Az ukrán parlament 1998. január 14-én, az orosz Állami Duma 1998. december 25-én ratifikálta, 1999. április 1-jén lépett életbe. A szerződés tíz évre szól, és automatikusan meghosszabbodik a következő tíz évre, amennyiben ezt egyik fél sem ellenzi.
Az UNIAN hírügynökség azután, hogy megjelent az előterjesztés a parlament honlapján, ismertette annak lényegét. Eszerint Porosenko azt indítványozza, hogy a szerződést lejártakor, azaz 2019. április 1-jétől szüntessék meg.
Az előterjesztés kitér arra, hogy a szerződés megszűnésével Ukrajna mentesül minden kötelezettség alól, amit abban vállalt, viszont nincs hatással Ukrajna jogi helyzetére, valamint jogaira és kötelességeire, amelyek még az említett szerződés eredményeképpen, annak hatálya alatt keletkeztek.
A javaslat indoklása szerint az Oroszország által folytatólagosan végrehajtott agresszió következtében jelentős mértékben sérült a szerződés cikkelyeinek java része, amire Ukrajna rendszeresen írásban felhívta Oroszország figyelmét. Emellett a szerződésszegések egy sora nemzetközi bírósági perek tárgyát képezi, ezek az eljárások még folyamatban vannak. Ezen felül jelen pillanatban hiányzik Oroszország részéről a jó szándék jele arra vonatkozóan, hogy kiküszöbölje a jogsértést és megtérítse az okozott kárt. Épp ellenkezőleg, Oroszország agresszív cselekedeteivel tovább súlyosbítja a szerződés feltételeinek megszegését – áll az előterjesztés indoklásában.
Mindkét féltől számíthatunk még provokációra
Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértő szerint orosz és ukrán provokációkra is lehet számítani az elkövetkező időszakban.
A szakértő az M1 aktuális csatorna hétfő esti műsorában azt mondta: a jövő márciusban esedékes ukrajnai választásokig még várhatók meglepetések. Jelenleg úgy tűnik, hogy az Ukrajna tíz leginkább veszélyeztetettnek tartott megyéjében bevezetett december 26-ig érvényben lévő hadiállapotot meg fogják hosszabbítani. Akár az is lehetséges, hogy a jövő tavaszi választást sem tartják meg, vagy nem az egész országban.
A politikai konfliktust nem katonai eszközökkel kellene megoldani (Fotó: MTI/AP/Efrem Lukackij)
Kis-Benedek József szerint Oroszország és Ukrajna között politikai konfliktus van, amelyet nem katonai eszközökkel kellene megoldani. Kérdésre válaszolva azt mondta, egyik félnek sem érdeke, hogy a „hűvös konfliktusból forró konfliktus” legyen. Ugyanakkor megjegyezte: ha muszáj, az oroszok képesek arra, hogy a keleti szakadár területeket ténylegesen elfoglalják.
A szakértő azt mondta: a következő időszakban mindkét féltől lehet még provokációra számítani. Ha tárgyalnának, el lehetne kerülni a konfliktus éleződését, de ennek jelenleg nincs esélye.
November 25-én a Fekete-tengeren, a Kercsi-szoros közelében, a Krím partjaitól 13-14 tengeri mérföldre az orosz parti őrség tüzet nyitott három kisebb ukrán hadihajóra, amelyeket elfoglalt, a 24 főnyi legénység ellen pedig tiltott határátlépés címén eljárást indított. A történtek miatt Petro Porosenko ukrán elnök 30 napra hadiállapotot – az ukrán jog szerint a rendkívüli állapot egyik fajtáját – vezetett be Ukrajnában.
