Van esély egy globális háború kialakulására?

 

A legújabb orosz–ukrán konfliktus miatt Donald Trump amerikai elnök lemondta a Vlagyimir Putyin, orosz elnökkel tervezett kétoldalú, a G20-as országcsoport argentínai csúcsértekezletén tervezett találkozóját. De nemcsak az orosz–ukrán incidensről lehet beszélni, hiszen szerte a világban konfliktushelyzetek vannak, és több háború is zajlik.

Ismert, az ukrán és az orosz hadihajók vasárnapi összetűzése után Ukrajna hadiállapotot hirdetett. Kijev szerint katonai agresszió történt az oroszok részéről, Moszkva szerint ukrán provokáció miatt történt az eset. A térségben ezért feszült a helyzet, de a világ más részein is, másfajta szembenállások, feszültségek, sőt háborúk is sokkolják az embereket.

A hidegháborús időket idézi jelenleg az amerikai–orosz viszony; az izraeli–palesztin konfliktus évtizedek óta tart, Szíriában még mindig beláthatatlan a háború vége, Irán újra az USA célkeresztjében, de Afrika több térségében is folyamatosak a háborús konfliktusok.

Naponta több háború is zajlik

A második világháború óta békés nap ezen a Földön még nem volt, és nem is lesz – jelentette ki Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő. Mint mondta, naponta 20-22 háború zajlik szerte a világban, a biztonság fogalma a jelenben már egy relatív, a jövőben pedig egy kiszámíthatatlan dolog – fűzte hozzá a Kossuth Rádió A nap kérdése című műsorában.

Izraeli katonák Har-Dov közelében, az izraeli-libanoni határ térségében 2015. január 28-án, miután a Hezbollah libanoni síita mozgalom fegyveresei rakétával támadtak meg egy izraeli járműoszlopot és megöltek két katonát. (MTI/AP/Ariel Schalit)

A kép illusztráció (Fotó: MTI/AP/Ariel Schalit)

Elmondta, olyan nagymértékű hadgyakorlatok zajlanak a világban, amelyekre a hidegháborús idők óta nem volt példa. Nógrádi a CIA főigazgatójának egyik könyvéből idézett, aki szerint nem kizárt, hogy bármikor kitörhet a III. világháború Irán és Izrael vagy Észak- és Dél-Korea között. A szakértő szerint ha világháború nem is fog kitörni – ugyanis minden ország tisztában van azzal, hogy egy ilyen háború hatalmas emberveszteséggel járna –, de nagyon sok regionális háború következhet be.

Irán nem akar háborút

Irán helyzete nagyon aggasztó, hiszen az Amerikai Egyesült Államok célkeresztjében van, és sokan attól tartanak, hogy háború alakul ki – mondta Georg Spöttle, a Nézőpont Intézet elemzője a rádió műsorában. Az elemző – aki nemrég személyesen is járt Iránban – azonban elmondta, az ország nem akar háborút, ugyanis van elég probléma a belső gazdasági helyzettel.

Az állam támogatottsága alacsony a fiatalok részéről, mert nagymértékű a munkanélküliség, az egyetemeken pedig sokszor éveket is várni kell a helyekre. A fiataloknak nem tetszik, hogy az állam munkahelyek teremtése helyett inkább fegyverek vásárlására költ hatalmas összegeket, ezért nagy az elvándorlás – magyarázta Georg Spöttle.

A három globális játékos

Nógrádi György szerint a jelenlegi értékelések alapján három nagy globális játékos van. Az első helyen áll az Amerikai Egyesült Államok, amelynek jelentős előnye van a műholdas hírszerzésben, a kutatás-fejlesztés területén és katonai kutatás-fejlesztésben. Ezt mutatja az is, hogy egyedül többet költ fegyverekre, mint az őt követő húsz ország együttvéve, illetve a NATO katonai kiadásának 74 százalékát is az USA adja.

A második helyen Kína helyezkedik el, azonban folyamatosan fejlődik, és kezd élre törni a világkereskedelemben, a GDP-adatai is ezt mutatják – mutatott rá Nógrádi György. Hozzátette, Kínát négyszer annyian lakják, mint Amerikát, és a fegyverkezésre is nagy hangsúlyt fektet az ország, amelyhez a képessége is megvan. Továbbá Kína számára nem elfogadható a jelenlegi világrend, keresztül akar menni Indián és Japánon is, hogy kijusson az Indiai- és a Csendes-óceánra. Hangsúlyozta, Kína pár éven belül világelső lesz.

A harmadik globális játékos messze lemaradva Kínától, Oroszország. Az oroszok erejében a hadsereg, a kőolaj és a földgáz játszik fontos szerepet – tette hozzá Nógrádi György. Ebből a szempontból Európa kiszolgáltatott helyzetben van, amelyhez most még az ukrán–orosz konfliktus is hozzájárult.

Az oroszoknak több a szövetségese

Georg Spöttle úgy véli, ha gazdasági szempont alapján tekintünk a két országra, akkor Oroszországnak több szövetségese van, például Németország. Berlin szombaton jelentette be, hogy sem katonailag, sem fegyverkezésben nem segíti Ukrajnát.

Ukrajna pedig az Egyesült Államok támogatását élvezi, gyakorlatilag az országot az USA „szerelemgyerekének” is lehetne nevezni – fogalmazott az elemző. Szerinte a NATO és Oroszország között nem fog kialakulni komolyabb incidens, mert majdnem minden ország tisztában van azzal, hogy nem szerencsés Vlagyimir Putyin orosz elnökkel kezdeni.