Oroszország és Ukrajna között egyre feszültebbé válik a helyzet, folyamatos a két ország közötti üzengetés. A két ország kapcsolata mélyponton van. A térségben egyre nagyobb a bizonytalanság, elemzők szerint a hadiállapot bejelentése még nem jelent önmagában hadüzenetet.
Életbe lépett a hadiállapot bevezetéséről szóló ukrán rendelet. Petro Porosenko szerdán délelőtt írta alá a parlament által már hétfőn megszavazott jogszabályt. Tíz megyében hivatalosan is véget értek a békeidők. Ez azonban még nem jelent hadüzenetet, sem háborút – mondják az elemzők. A híradások szerint azonban még azokban a térségekben is nőtt a bizonytalanság, ahol egyelőre még nem kell várni a behívót.
A kárpátaljai magyarokat nem érinti
A hétfői keltezésű elnöki rendeletben az szerepelt, hogy a hadiállapot aznap, vagyis november 26-án helyi idő szerint 14 órakor lép életbe, és 30 napig, azaz december 26-án 14 óráig tart. Az, hogy nem az ukrán elnök által korábban javasolt 60 napos hadiállapotot fogadta el az ukrán parlament, pozitív fejlemény – mondta Dobsa István, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség Ifjúsági Szövetségének elnöke a Kossuth Rádió Jó reggel, Magyarország! című műsorában.
Porosenko sorra látogatja a katonai bázisokat (Fotó: MTI/EPA/Mikola Lazarenko)
Hozzátette: az ország tíz megyéjére érvényes hadiállapot Kárpátalját nem érinti közvetlenül, csupán közvetetten, hiszen egy ilyen intézkedés negatív irányba befolyásolja a közvéleményt. Mint mondta, az emberek aggódnak és kérdéseket fogalmaznak meg, főként a határátkelők korlátozásával és az általános mozgósítással kapcsolatban.
Dobsa István kifejtette, a kormányzati tervek kommunikációja szerint a tíz megyében – amelyekre érvényes a hadiállapot – nincs szükség általános mozgósításra, nem kell a férfiaknak besorozásra számítaniuk, csupán a tartalékos katonák behívása történt meg az országban.
Porosenko belpolitikai játszmája
A kijevi kormány egy kelet-ukrajnai vagy egy, a Krím szomszédságában létesítendő amerikai katonai bázis lehetőségéről tárgyal az Egyesült Államokkal – közölte szerdán az orosz Izvesztyija című, a Kremlhez közel állónak tekintett napilap.
Amennyiben ilyen és ehhez hasonló híradásokról van szó, érdemes azokat megfelelő forráskritikával kezelni – hívta fel a figyelmet Ackermann Sándor, a Külügyi és Külgazdasági Intézet külügyi elemzője a Kossuth Rádió műsorában. Hozzátette: az ügyben meg kell szólaljon minden érintett, és kommentálnia is kell a híreket.
Ugyanakkor elmondta, Ukrajna számít arra, hogy az euroatlanti szövetség, az Európai Unió és a NATO is mögé áll a konfliktusban, ami vasárnap eszkalálódott.
Petro Porosenko ukrán elnök nemrég arról beszélt egy interjúban, hogy az oroszok nagyszabású szárazföldi támadásra készülnek, szerinte már megkétszereződött az orosz harckocsik száma az ukrán határ mentén. Vlagyimir Putyin orosz elnök ezzel szemben provokációról beszél: szerinte Porosenko „nyilvánvalóan” az elnökválasztási kampány miatt hirdetett hadiállapotot, és a kercsi „kis incidens” csak ürügy ehhez.
A háttérből nyugati erők irányíthatták az incidens kirobbantását
Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő az M1 Ma reggel című műsorában arról beszélt, a Donyec-medencében több éve háborús helyzet uralkodik. Az ottani orosz ajkú lakosság azt akarja, hogy csatlakozzanak Oroszországhoz, ezt azonban utóbbi nem akarja.
A szakértő hozzátette: akkor, amikor a Krím félszigetet Oroszország fennhatósága alá vonta, az ukrán elnök a jelenlegi intézkedésekhez még csak hasonlóakat sem tett. Nógrádi szerint a vasárnapi tengeri összecsapás csak egy kisebb incidensnek tekinthető.
A műsorban felvetődött, hogy Ukrajna mögött állnak bizonyos nyugati erők, amelyek hozzájárultak a konfliktus gerjesztéséhez. Ilyen lehet például az Egyesült Államok és a NATO. A feltételezések szerint a cél az, hogy Ukrajna NATO-tagországgá váljon, ezáltal ott legyen Oroszország szomszédságában egy NATO-tag.
Nógrádi György erre reagálva azt mondta, ez egy reálisnak tűnő elképzelés lehet. Ugyanakkor hozzátette, Ukrajnának az a célja, hogy belépjen az Európai Unióba és a NATO-ba is, vagyis a két legfontosabb szövetségi rendszerbe, ami ezen a kontinensen van.
Véleménye szerint az EU-nak nem kellene felvennie Ukrajnát tagállamai közé, és a NATO-nak sem kellene engedélyeznie belépését a szervezetbe, hiszen olyan ellentéteket gerjesztene, amelyek feloldhatatlanok a jelenlegi helyzetben.
