Komoly nyomás nehezedik Macronra

 

Az üzemanyagok környezetvédelmi adójának tervezett emelése ellen csaknem két hétig tüntettek országosan a sárga mellényesek. A több százezer fős tüntetések után lépéseket várnak az állampolgárok Emmanuel Macrontól. A mozgalom már átterjedt Belgiumra és Olaszországra is.

Útblokádok, vízágyúk, erőszakossá fajult a sárga mellényesek tüntetése. Országos erőszakhullámba torkollott az üzemanyagok környezetvédelmi adójának tervezett emelése Franciaországban.

Emmanuel Macron államfő egyezkedésre kényszerült. Amennyiben emelkedik a kőolaj ára, csökkentik az adót – ígéri az elmúlt évtizedek legnépszerűtlenebb francia elnöke. A miniszterelnökség ezzel párhuzamosan úgy fogalmazott: minden évben lesz adóemelés, nem lépnek vissza – hangzott el a Kossuth Rádió Jó reggel, Magyarország! című műsorában.

Paris, 2018. november 24. A francia lobogót lengeti egy láthatósági mellényt viselő tiltakozó égő úttorlasznál az üzemanyagadó tervezett emelését ellenző tüntetésen a Champs-Elysées sugárúton Párizsban 2018. november 24-én. Országszerte csaknem 81 ezren vonultak utcákra békés tüntetéseken, a fővárosban 8 ezren tiltakoztak az erőszakossá fajult megmozduláson. MTI/AP/Michel Euler

Sárga mellényes tüntetés a Champs-Elysées sugárúton, Párizsban
(Fotó: MTI/AP/Michel Euler)

Ellentétes álláspontot képvisel az államfő és kormány

Ez a kettős beszéd arra az alapvető konfliktusra utal, ami a francia környezetvédelmi politika jövőbeni irányai közötti eltéréseket mutatja. Emmanuel Macronék azt a célt fogalmazták meg, hogy 2025-ig a jelenleg Franciaországban működő 19 atomerőmű 58 reaktorából 14-et bezárnak – mondta Tóth Erik, a Nézőpont Intézet elemzője.

Véleménye szerint az elképzelés nem valósulhat meg, ilyenkor a kormányzat és az államfő álláspontja eltér. Előbbi négyéves ciklusra rendezkedik be, Macron pedig egy hosszabb távú elképzeléscsomagot fogalmazott meg. A kettős beszéd annak köszönhető, hogy mindkét fél a saját érdekeit próbálja érvényesíteni.

Finomítottak az állásponton

Tóth Erik szerint Macron betölthetné a „jó rendőr” szerepét, amennyiben engedményeket tenne. Ha sikerülne a mozgó adórendszer bevezetése, akkor a három, illetve hat eurócentes árnövelést, amit 2019. január elsejétől tervez a kormányzat, addig felfüggesztenék, és létrehoznának egy olyan tanácsot, amely az emelés mértékét háromhavonta felülvizsgálná. Ez a lehetőség az előző álláspont egy meglehetősen finomított változata. Ennek oka az, hogy az a háromszázezer fős tüntetés, ami Franciaországban az elmúlt két hétben zajlott, komoly politikai nyomást helyezett az elnökre.

Az elemző hozzátette azt is, az elmúlt egy évben 23 százalékkal emelkedett Franciaországban az üzemanyagok ára, ami magyar kontextusba helyezve azt jelenti, hogy átlagosan 480 forintba kerül egy liter gázolaj vagy benzin.


Tüntetés az üzemanyag drágulása ellen Franciaországban

Átfogó problémára utalnak a tüntetések

Egy-egy ilyen nagy volumenű tüntetéssorozat nemcsak az adott pillanatban meglévő problémára utal, hanem egy Emmanuel Macron személyével szembeni tüntetésnek is kell tekinteni – emelte ki az elemző. Mint mondta, Macron vélhetően megérezte a veszélyt.

Tóth Erik emlékeztetett: 2019 májusában európai parlamenti választások lesznek. Úgy nekifutni az európai politikai kampánynak, hogy Macron belpolitikai pozíciói rendkívül gyengék, erősen rossz stratégiát jelent – tette hozzá.

Elmondta, a tüntetések súlyát növeli, hogy 582 embert előállítottak, és két halálos áldozata is volt a demonstrációknak.

A közösségi oldalakon szerveződött közösség az üzemanyag környezetvédelmi adójának tervezett emelése ellen vonultak utcára. Az autósok által néhány hete, az interneten indított, a gépkocsikban kötelezően tartandó, sárga láthatósági mellényről elnevezett sárga mellényesek mozgalma számos forgalomlassító és útlezáró akciót tartott.

A pártokról és szakszervezeti támogatásoktól mentes, spontán módon alakult tiltakozást a franciák háromnegyede támogatja.