Gőzerővel dolgoznak a bevándorlási módszerek átalakításán Brüsszelben

 

Kevesli az Európába vezető biztonságos, a védelemre szorulók számára megvalósítható alternatívát kínáló migrációs útvonalat egy máltai szociáldemokrata jelentéstevő. Miriam Dalli szerint az Európai Uniónak egy úgynevezett Menekültügyi és Migrációs Alapon keresztül a jövőben áldoznia kellene arra, hogy létrejöjjenek az ilyen útvonalak.

A felvetés azért is érdekes, mert nem tisztázza, mely országokba irányulnának ezek az utak, hogyan szavatolnák, hogy az érkezők a mozgás szabadságát kihasználva ne költözhessenek tovább, illetve hogyan oldanák meg, hogy a védelemre nem jogosultak ne élhessenek vissza a lehetőséggel. De arra sem ad választ, hogy miért nem a legelső biztonságos országban segítené a menekültek ellátását az Európai Unió. Ezeken túl is sok kérdés adja magát a javaslattal kapcsolatban.

Az Európai Unión belül többfajta jogalkotás is egyszerre van folyamatban – jelentette ki Kovács István, az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója. Szerinte ilyen jogalkotás a humanitárius vízum, a menekült ügynökség felállítása, a Frontex reformja vagy a migrációs alap létrehozása.

Egy irányba mutatnak a folyamatok

Ezek a folyamatok mind egy irányba mutatnak, az EU célja, hogy minél többen jöjjenek Európa területére, és az eddigi illegális útvonalakon érkezők most legálisan áramolhatnának be az európai országokba – szögezte le Kovács István az M1 Szemtől Szembe című műsorában.


Hétfőn Soros György is Brüsszelben járt, és tárgyalt az unió vezetőivel – erről már Deák Dániel, a Figyelő főmunkatársa beszélt. A szakértő szerint a tapasztalok is azt mutatják, hogyha Soros György Brüsszelben jár, valamilyen, a migránsokat segítő intézkedést vetnek fel.

Deák Dániel szerint a jövő évi európai parlamenti választásokon jelentősen csökkeni fog a bevándorlás-támogató képviselők aránya, ezért a választásokig minden olyan ötletet fel akarnak használni, amely a migránsok beáramlását segítheti elő.

Miről szól a határvédelem?

A határvédelem azt feltételezné, hogy azok az országok, amelyek a schengeni övezet szélén helyezkednek el, nem engednének be senkit az unió területére, aki a határok átlépésére nem jogosult – mondta el Kovács István.

Hangsúlyozta, ezt a feladatot Magyarország és több más európai ország kiválóan látja el, ezért Brüsszel azon dolgozik, hogy a határőrizet jogát elvegye ezektől az országoktól. Továbbá legalizálnák az útvonalakat és a humanitárius vízum keretében is egy olyan papírt nyújtanának át a bevándorlóknak, amellyel hivatalosan is át tudják lépni a határokat.

A Frontex esetében jól látható, hogy az inkább utaztatási ügynökségként működött az elmúlt években. Az itt dolgozó adminisztrációs munkatársak nem a határokat védték, hanem azt tették lehetővé, hogy a migránsok minél könnyebben átjussanak a határokon – magyarázta Deák Dániel. Példának Olaszországot és Spanyolországot említette meg, ahol nem sikerült a Frontex segítségével megvédeni a határokat, de nem is volt ez célja a brüsszeli vezetőknek – fűzte hozzá a szakértő.

Humanitárius vízum

Kovács István szerint, napjainkban már nem is a háborús helyzet elől menekülnek el az emberek, hanem egyszerűen a jobb élet reményében indulnak útnak. Így olyanok is megkapnák a humanitárius vízumot, akik valójában nem is jogosultak rá, hiszen a vízum elvileg egy menekültstátusz azok számára, akiket valamilyen vallási vagy politikai üldöztetés ér – hívta fel a figyelmet.

Hangsúlyozta, ha valaki megkapja ezt a papírt, azt már nem fogja megállítani sem a határvédelem, sem pedig a kerítés, mert annak jogosultsága lesz átlépni bármely európai uniós ország határát.

Deák Dániel beszélt arról is, hogy sok európai vezető a bevándorlásban látja a gazdaság javulását és a demográfiai problémák kezelését. Megjegyezte, a mostani nemzeti konzultáció is arról szól, hogy van egy másik út arra, hogyan lehet ezeket a problémákat megoldani.

Németország az egyik olyan uniós ország, amely a legerőteljesebben támogatja a bevándorlást, szerintük az egy pozitív folyamat. A szakértő szerint azonban be kellene látniuk, hogy ez a törekvés egy „hiú ábránd”, mert az elmúlt 3 év tapasztalata is azt mutatja, hogy nem sikerült az integráció azokban az országokban, ahol jelentős mértékű bevándorló tartózkodik.