Párizs és Berlin megegyezett az eurózóna költségvetésének tervéről

 

Franciaországnak és Németországnak új fejezetet kell nyitnia Európa történetében, mert az Európai Unió a mai állapotában nem tud megbirkózni az előtte álló kihívásokkal – mondta Emmanuel Macron Berlinben a német szövetségi parlamentben. A francia államfő találkozott Angela Merkel német kancellárral is. Azt ígérték, december közepére elkészítik közös, részletes reformjavaslatukat az unió és az euróövezet továbbfejlesztéséről.

2017 őszén két nagyívű európai beszédet is hallhattunk már Emmanuel Macrontól, amely az európai szuverenitásról és a nagyhatalmak gondolatmenetéről szólt – mondta el Soós Eszter Petronella Franciaország-szakértő az M1-en. Szerinte Macron berlini beszéde csak folytatása volt a már említett kérdéskörnek.

Mint mondta, a közös európai hadsereg és az eurózóna költségvetéséről lassan nyilvánosságra kerülnek a részletek is. Macron és Merkel találkozója előtt a francia és a német pénzügyminiszter is egyeztetett egymással, és hétfőn az eurózóna pénzügyminiszteri tanácsa elé tárhatnak egy költségvetési tervezetet. A szakértő szerint ebben a GDP 0,2 százalékon állna, amely bőven alatta van a Macron által elképzelt többszázalékos GDP-aránynak.

Európa, mint világhatalmi tényező

Macron úgy gondolkodik Európáról, hogy ha összeadnánk Európa népességét (körülbelül 500-505 millió fő) és a gazdasági képességet, az együttesen fel tudná venni a versenyt akár az Amerikai Egyesült Államokkal is. Macron szerint így Európa világhatalmi tényezővé válhatna – magyarázta Soós Eszter Petronella a Ma reggel című műsorban.

epa07175376 German Chancellor Angela Merkel (R) and French President Emmanuel Macron arrive for a joint press conference at the Chancellery in Berlin, Germany, 18 November 2018. German Chancellor Angela Merkel and French President Emmanuel Macron met for bilateral talks following their participation in a ceremony for the National day of mourning for the victims of wars and dictatorship.  EPA/CLEMENS BILAN

Emmanuel Macron és Angela Merkel (Fotó: EPA/Clemens Bilan)

Az európai kül- és biztonságpolitika hosszú idők óta nehéz területe az európai politikának. A szakértő szerint azonban, a közös külpolitika létrehozása Macron verziója alapján még inkább nehezebb lesz. Úgy véli, kis lépések következnek, amelyeket nagy viták vesznek majd körül ezekben a kérdésekben.

Európa válaszút előtt áll

Ha Magyarország belátható időn belül nem csatlakozik az eurózónához, akkor nem érdeke az, hogy a hétfőn bemutatásra kerülő költségvetés olyan mértékű legyen, ahogyan azt Macron szeretné, Magyarország számára sokkal jobb lenne, ha ez a költségvetés nem lenne nagymértékű – fogalmazott Soós Eszter Petronella.

Macron beszédének pozitív visszhangja volt a német politikában és a sajtóban is – jelentette az M1 tudósítója. Sokan lelkesítő beszédnek nevezték a francia elnök szavait, amely nem tartalmaz üres és pragmatikus megjegyzéseket. Közös sajtótájékoztatójukon Merkel is világossá tette, egyetért abban Macronnal, hogy Európa válaszút előtt áll, és közös reformcsomag kidolgozásába kell minél előbb belekezdeni.

Macron támogatottsága mélyponton van Franciaországban

A tudósító arról is beszélt, hogy Macron sokkal jobban számíthat tapsra és sikerre a Bundestagban, mint saját hazájában, ahol mondanivalója több negatív visszhangot is kapott. Sokan úgy vélik, Macron beszéde „szerelmi vallomás” volt Németország felé, és kérdéses, hogy az elhangzottakból mi valósul majd meg, de sokak szerint a konkrétumok elmaradnak.

Macron célja a németországi látogatással az volt, hogy növelje politikai támogatottságát Franciaországban és Európában is egyaránt, mivel saját hazájában jelenleg mélyponton van a népszerűsége – jelentette ki Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő az M1 műsorában. Szerinte Merkel most inkább óvatos, és nagyon figyelt arra, hogy mit mond a tanácskozáson, hiszen a német kancellár számára most az a kulcsfontosságú, hogy december elején ki lesz a CDU elnöke.

Horst Seehoferrel kapcsolatban Nógrádi elmondta, január 19-ig marad a Bajor Keresztényszociális Unió elnöke. A kérdés az, hogy meghagyják-e Seehofert belügyminiszternek, vagy pedig visszahívják. A posztra már négyen is jelentkeztek, a döntésről pedig Markus Söder bajor miniszterelnök dönt majd, akinek Seehoferrel való kapcsolata már évek óta nagyon rossz.