A jövő évi európai parlamenti választások nagyobb hatással lehetnek az Európai Unió jövőjének alakulására, mint bármely másik korábbi – jelentette ki az Országgyűlés elnöke Pozsonyban, ahol beszédet mondott a visegrádi négyek parlamenti elnökeinek találkozóján csütörtökön.
A nyáron kezdődött szlovák V4-elnökség keretében tartott találkozó fő témái az EU jövője és a 2019-es EP-választások voltak. A V4-találkozót (Magyarország, Szlovákia, Csehország és Lengyelország) kibővített formátumban tartották meg, vendégként Németország és Franciaország házelnökei is részt vettek rajta.
Beszédében az Országgyűlés elnöke hangsúlyozta: megérett az idő egy valódi értékvitára az Európai Unió jövőjéről, mert az uniós politikában nincs konszenzus a további uniós integráció értékalapú kérdéseiben. Hozzátette: a következő EP-választás azért lehet nagy hatással az unió jövőjére, mert ennek a vitának az a tétje, hogy az unió az integráció vagy a dezintegráció útján halad-e tovább, a tavaszi voksolás pedig az első olyan lehet, amelyen a választók a tagállami kormányok európai jövőképét teszik mérlegre.
Kövér László, az Országgyűlés elnöke (Fotó: MTI/Országgyűlés Sajtóirodája)
Kövér László az integráció értékrendi kérdéseiről szólva rámutatott: alapkérdés a demográfia, az identitás és a kormányzás, s az ezekre a kérdésekre adott válaszok kölcsönös elfogadása vagy elutasítása döntheti el, hogy az EU az integráció vagy a dezintegráció útján halad-e tovább a jövőben. Kifejtette: az európai értékvita egyik táborában a gyermeknélküliség, az identitásnélküliség és államnélküliség hívei vannak, a másik táborban pedig a gyermekvállalás, az identitásvállalás és a nemzeti államok hívei találhatók. Magyarország az utóbbiak közé tartozik – tette hozzá.
Megjegyezte: a demográfiai és az identitáskérdésekre adható válaszok ellentétesek ugyan, de nem zárják ki egymást, mert minden népnek joga van dönteni a saját jövőjéről. A „nemzetek feletti kormányzásra” és a nemzetállamok együttműködésén alapuló kormányzásra való törekvések azonban mindaddig kizárják egymást, amíg az előbbi hívei nem adnak választ arra, hogy mi fogja biztosítani kormányzásuk demokratikus legitimációját. Leszögezte: amíg erre nem születik válasz, addig minden „nemzetek feletti kormányzásra” való törekvés Európában antidemokratikus és elutasítandó.
Az Országgyűlés elnöke beszédében a migráció kérdéséről szólva kijelentette: Magyarország tiszteletben tartja más tagállamok ezzel kapcsolatos nézeteit, de ugyanezt tőlük is elvárja. Hozzáfűzte: Magyarország a demográfiai és gazdasági kihívásokra a választ nem a bevándorlás támogatásában, hanem a népesség természetes növekedésének elősegítésében látja. „Az illegális migrációt megállítani, a külső határokat védeni, valamint a harmadik országokkal történő együttműködést elősegíteni szeretnénk” – fogalmazott Kövér László, megjegyezve: ebben a kérdésben üdvözlik az Európai Tanács új megközelítését, amely mutatja, hogy a V4-ek józan észre épülő, logikus álláspontja teret kezd nyerni.
A házelnök zárószavában a nemzeti konzultációk gyakorlatáról is szólt, hangsúlyozva: az emberekkel való konzultáció nem populizmus, hanem maga a demokrácia. Kossuth Lajos szavait idézve leszögezte: „Mindent a népért, mindent a néppel együtt, semmit a népről a nép feje felett.”
