Az államfő infrastrukturális beruházásokról is tárgyalt Litvániában

 

A jövőben infrastrukturális beruházások kapcsolják még jobban össze Litvániát és Magyarországot a köztük lévő nagy távolság ellenére – mondta Áder János államfő kedden, miután Vilniusban találkozott Dalia Grybauskaite litván köztársasági elnökkel.

Áder János a litván elnökkel közösen tartott sajtótájékoztatón elmondta: az egyik ilyen beruházás a Via Carpatia úthálózat megépítése, amelynek Magyarországra eső szakasza 2022-re elkészülhet, Litvánia pedig ugyancsak jól halad az ehhez kapcsolódó autópálya-építéssel.

Az energetikai összeköttetés célja pedig az, hogy a térség országai több lábon álljanak és minél kevésbé függjenek csak és kizárólag az orosz gáztól. Fontos cél, hogy észak után déli irányból is megépüljön egy gázfolyosó, hogy Magyarország tudjon szállítani gázt akár északról délre, akár délről északra, esetleg Horvátország felől – mondta Áder János. Ehhez kapcsolódóan Litvánia már megépítette az LNG-terminált, amely nincsen még teljesen kihasználva.

Dalia Grybauskaite arról beszélt, hogy az energetikai együttműködésen kívül a két ország közötti kereskedelemben is nagy lehetőségek vannak, az utóbbi években 75 százalékkal növekedett a kereskedelem.

Úgy fogalmazott, hogy Litvánia Magyarországgal “több esemény forgatagában van együtt”, amelyek közül kiemelte a transzatlanti biztonsági együttműködést.

A litván elnök megköszönte a magyar légierő 2015-ös légtérvédelmi tevékenységét, amikor a németekkel közösen egy litván légibázisról biztosították Észtország, Lettország és Litvánia légtérvédelmét. Mint mondta, erre a jövőben is számítanak majd. Kiemelte azt is, hogy a krími megszállás idején katonákat küldött ide Magyarország.

Áder János és Dalia Grybauskaite is hangsúlyozta, hogy Báthory István fejedelem neve ma is jól ismert Litvániában. A litván államfő elmondta, hogy Báthory nevéhez kötődik a vilniusi egyetem alapítása, Áder János pedig arról beszélt, hogy a fejedelem összekapcsolta a két országot jó néhány száz évvel ezelőtt.

Áder János szerint a szabadságszeretet és a függetlenség iránti vágy is összekapcsolta Litvánia és Magyarország népeit. Az elmúlt évszázadok során mindkét országnak többször meg kellett küzdenie függetlenségéért. Ma pedig az Európai Unió és a NATO, két szövetségi rendszer kapcsolja össze a két országot – fogalmazott.

Mint mondta, egyetértettek abban, hogy erős Európára és Európai Unióra van szükség, amelynek egyik feltétele egy fegyelmezett költségvetés.

Áder János hangsúlyozta: abban is megegyezik a két ország álláspontja, hogy Európának szüksége van arra, hogy megvédje határait, biztonságban éljenek az európai polgárok. Az államfő szerint a határok megvédése nemzeti feladat, és ahol nincs erre megfelelő forrás vagy politikai szándék, ott az EU segítségét lehet igénybe venni.

Dalia Grybauskaite úgy fogalmazott, az Európai Unióval kapcsolatos alapvető stratégiai kérdésekben a véleményük azonos Magyarországgal. Kiemelte a Brexit ügyét, az európai gazdasági együttműködést és az EU költségvetését.

Áder János gratulált ahhoz, hogy Litvánia idén ünnepli függetlensége kivívásának 100 éves évfordulóját.

Litvánia 1918. február 16-án deklarálta, hogy helyreállítja függetlenségét a pétervári bolsevik hatalomátvétel után széteső Oroszországtól. A balti állam az 1940-es szovjet megszállásig maradt önálló, a litván függetlenség újbóli kikiáltására 1990 márciusában került sor.

Az államfői találkozót követően Áder János az Antalkalnis Temetőben megkoszorúzta a szabadságharcosok emlékművét. Ebben a katonai temetőben német, lengyel, orosz és litván katonák fekszenek. Ezt követően egy múzeumban megtekintette a Litvánia államiságát helyreállító nyilatkozatot.

A délután folyamán a köztársasági elnök Saulius Skvernelis miniszterelnökkel és Viktoras Pranckietisszel, a litván parlament elnökével találkozik.