Harc a Balkánért – külső tényezők befolyásolják az egység megteremtését

 

Az Európai Tanács 2003 júniusában, Szalonikiben tartott ülésén kijelentette, hogy amennyiben teljesítik a csatlakozási kritériumokat, úgy határozottan támogatja a nyugat-balkáni országok európai integrációját.

Szerbia, Macedónia, Montenegró és Albánia tagjelöltek, Bosznia-Hercegovina és Koszovó pedig a tagjelöltség potenciális várományosai, amennyiben teljesítik a koppenhágai kritériumokban rögzített feltételeket.

Ennek értelmében a nyugat-balkáni országoktól stabil demokratikus intézményrendszert, az emberi és kisebbségi jogok érvényesülését, az uniós versenyt kiállni képes, működő piacgazdaságot várnak el. Szakértői vélemények szerint ezek a pontok egy, a balkáni országok közötti összefogással érvényesülhetnének leginkább.


Benelux-típusú együttélést kellene kialakítani

Ha Görögország, Bulgária és Románia félretennék problémáikat, és megpróbálnának egy egységes, „Benelux-típusú” együttélést kialakítani a Balkánon – amelyhez később csatlakozna Szerbia és Albánia is –, akkor összeállhatna egy „boldog forgatókönyv”, ami hosszú távon jót tenne Közép- és Nyugat-Európa fejlődésének – erről beszélt Tütünkov Jordán egyetemi adjunktus az M1 Világ című műsorában.

Pristina, 2018. szeptember 29. A Hashim Thaci koszovói elnök elleni tüntetés résztvevői Pristinában 2018. szeptember 29-én. Több ezren vonultak azt utcákra Pristinában a Szerbiával folytatott, szerintük eredménytelen területcserékkel kapcsoaltos tárgyalások megszakítását követelve Hashim Thaci koszovói elnöktől. (MTI/EPA/Petrit Prenaj)

Hashim Thaci koszovói elnök elleni tüntetők Pristinában 2018. szeptember 29-én. Több ezren vonultak azt utcákra Pristinában a Szerbiával folytatott, szerintük eredménytelen területcserékkel kapcsolatos tárgyalások megszakítását követelve (MTI/EPA/Petrit Prenaj)

Az egység megteremtését azonban külső tényezők is befolyásolják. Ugyan az Európai Unió letett az asztalra egy dokumentumot a balkáni országok uniós integrációjával kapcsolatban, valamint közzétette infrastrukturális fejlesztési elképzeléseit, amelyhez egy alapot is létrehozott, de mára már mind az orosz, mind a kínai, mind a török gazdasági és kulturális befolyás megnőtt a régióban.

Kiemelt beruházásokban vesz részt Kína a Balkánon

Ankara Bosznián és Albánián keresztül próbál befolyásra szert tenni a térségre, Moszkva pedig Bulgárián, Szerbián és Macedónián keresztül, valamint ott van az egész pravoszláv egyház, ami a rendelkezésére áll. A pravoszláv egyháznak az értékeire hivatkozva pedig kulturális értelemben is hatással tud lenni ezekre az országokra – nyilatkozta Tütünkov Jordán.

„Azért ott van Kína is, amelyik szép lassan lopakodik, a Selyemútnak a felújítása révén már megjelent a térségben, és kiemelt beruházásokban vesz részt” – fűzte hozzá.

Belgrád, 2016. június 18. Tomislav Nikolic szerb elnök (j) és Hszi Csin-ping kínai államfő ellép a díszsorfal előtt Belgrádban 2016. június 18-án. (MTI/EPA/Szerb elnöki hivatal sajtószolgálata)

Hszi Csin-ping kínai államfő és Tomislav Nikolic szerb elnök Belgrádban, 2016-ban (Fotó: MTI/EPA)

A jugoszláv utódállamok közül csupán Macedóniában elenyésző az orosz jelenlét: Moszkva egyik legnagyobb balkáni bástyája a boszniai Szerb Köztársaság. Montenegróban annak is fennáll a veszélye, hogy az ország kínai adósságspirálba keveredik.

Gyors és hatékony válaszra volna szükség

Törökország főleg kulturális ráhatással közeledik a balkáni államokhoz az Oszmán Birodalom korából származó mecsetek felújításán keresztül, de kereskedelmi kapcsolataikat is bővítik a Balkánon. Éppen ezért, szakértői vélemények szerint, a nyugat-balkáni országok helyzetének stabilizáláshoz az Európai Unió gyors és hatékony válaszára volna szükség.

A potenciális tagállamok vezetői azonban úgy látják, az Európai Uniónak nincs kapacitása arra, hogy egy olyan összetett problémát megoldjon, mint a balkáni helyzet. A négy balkáni ország vezetője már harmadik alkalommal találkozott annak érdekében, hogy megtegyék az első lépéseket egységük kiépítésére.

Már most megalakult az úgynevezett Várnai Négyes Csoport, amely Görögország, Románia, Bulgária és Szerbia kapcsolatrendszeréből áll. Ez a csoport a múlt héten már harmadszor ült össze, amelynek során közös beruházásokról döntöttek – mondta a szakértő.

Arra azonban, hogy a többi nyugat-balkáni ország közötti konfliktus rendezése milyen módon és mikor történhet meg, egyelőre semmilyen forgatókönyv nincs.