A magyar delegáció által elért sikerek a Kínai Nemzetközi Import Kiállításon kedvezőbb pozícióba helyezik Magyarországot a régió országaihoz képest a kínai piacért folytatott versenyben – mondta Talárovich Orsolya sinológus, Klet-Ázsia-elemző a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! adásában.
Hatalmas verseny folyik a kínai piacért, amely magyar szemmel korlátlan lehetőséget biztosít – fogalmazott a szakértő, aki szerint önmagában már annak is nagy jelentősége van, hogy Magyarország díszvendége lehetett a Sanghajban rendezett expónak.
Fizetőképes kereslet
Kína hatalmas átalakuláson ment keresztül, létrejött egy erős és fizetőképes középosztály, amely megengedheti magának a prémiumtermékek vásárlását – fejtette ki.
„Magyarországnak méreteiből és adottságaiból adódóan nincs lehetősége nagy mennyiségben olcsó termékeket előállítani, így meg kellett várni, hogy kialakuljon a kereslet a drágább, de jobb minőségű magyar termékek iránt” – mondta Talárovich Orsolya.
A szakértő kiemelte, hogy a kínai–magyar kapcsolatok megerősödése összefügg azzal, hogy a kelet-közép-európai régió az elmúlt években az Európai Unió gazdasági motorjává vált.
A Kínába irányuló magyar export 2017-ben meghaladta a 2,7 milliárd dollárt, amely új rekordnak számít, ezen belül kiemelkedő a Kínába irányuló élelmiszerexport, amely csaknem 70 millió dollárt tett ki tavaly – hangzott el az adásban.
Az üzleti kapcsolatok fejlesztését segíti, hogy Magyarország Sanghaj mellett további hat nagyvárosban létesít kereskedelmi képviseletet. A Sanghaj–Budapest közvetlen légi járat elindítása is erősítheti a gazdasági kapcsolatokat, és közvetlenül a turizmusnak is lökést adhat – mondta Talárovich Orsolya.
Kulturális különbségek
A kulturális különbségekről a sinológus elmondta, hogy Kínában fontos a személyes kapcsolatok kialakítása. „A kínaiak az idegenekkel először bizalmatlanok, ezért ezt a bizalmat kell először megalapozni” – tette hozzá.
„A kínaiakban van egy bizonyos felsőbbrendűségi tudat, és jó néven veszik, ha a tárgyalópartner felkészül, és egy-egy dicsérő mondattal illeti a kultúrájukat” – mondta.
Magyarország és Kína között már 1949 óta létezik diplomácia kapcsolat, és ez elég hosszú idő ahhoz, hogy kialakuljon a kölcsönös bizalom a két ország között – fogalmazott.
