Brüsszel föderatív szervezetté alakítaná az Európai Uniót

 

Támogatja az Európai Bizottság, hogy minősített többséggel döntsenek az olyan fontos kérdésekben, mint az adópolitika vagy az energetika. Szakértők szerint ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy tiltakozásuk ellenére is ráerőltethetnének a tagállamokra különböző jogszabályokat, például az illegális bevándorlók befogadását.

Október 23-án mutatta be jövő évi munkaprogramját az Európai Bizottság. Hazánk szempontjából az egyik legfontosabb javaslat az, hogy a testület több, eddig egyhangú döntést igénylő kérdésekben is megelégedne az úgynevezett minősített többségi jóváhagyással.

Ez azt jelenti, hogy a szavazásokon elég lenne, ha a tagállamok 55 százaléka, azaz 28-ból 16 állam támogatna egy adott javaslatot, amennyiben a támogató országok népessége legalább az Európai Unió 65 százalékát kiteszi. Blokkolni pedig akkor lehet a javaslatot, ha legalább négy tagállam ellene van, amennyiben a népességük együttesen eléri az EU 35 százalékát – hangzott el az M1 Unió28 című műsorában.


A magyar választók ellenében is dönthetnének

Az Európai Bizottság az új szabályozást az adópolitikára, energetikai és szociális kérdésekre is kiterjesztené. Ezekhez eddig egyhangú támogatás kellett. A szakértő szerint a javaslat alapján a magyar választók ellenében is dönthetne az Európai Tanács.

Ez azt jelentené, hogy ha Magyarországnak például lenne valamilyen kifogása, és Németország vagy Franciaország összefogna, kialakítva egy szövetségesi tábort, akkor bizonyos döntéseket ráerőltethetnek Magyarországra, annak ellenére is, ha azt a magyar választópolgárok és a magyar kormány nem akarja – fejtette ki Deák Dániel, a Figyelő főmunkatársa.

Az EU, mint föderatív szervezet

Úgy véli, Brüsszel azt akarja elérni, hogy az Európai Unió minél inkább föderatív szervezetté váljon, vagyis egyértelműen birodalomépítési törekvései vannak. Mint mondta, ez ellen a magyar kormány már számtalan alkalommal felszólalt, és a magyar álláspontot osztó tagállamok is azt mondják, nem szabad a minősített többségi szavazást minden területre ráerőltetni.

Brüsszel, 2017. február 28. Az Európai Bizottság által közreadott képen a bizottság hetenkénti ülését tartja Brüsszelben 2017. február 28-án. Az asztalnál balról, majd az óramutató járásával megegyező irányban: Martin Selmayr, az EB elnöki kabinetjének vezetője, Jean-Claude Juncker, a bizottság elnöke, Alexander Italianer, a bizottság főtitkára, Federica Mogherini, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főmegbízottja, valamint Jyrki Katainen, Johannes Hahn, Neven Mimica, Karmenu Vella, Dimítris Avramopulosz, Pierre Moscovici (takarva), Phil Hogan, Navracsics Tibor, Margrethe Vestager, Carlos Moedas, Corina Cretu, Violeta Bulc, Marianne Thyssen, Vytenis Andriukaitis, Cecilia Malmström, Günther Oettinger, Valdis Dombrovskis, Frans Timmermans. (MTI/Európai Bizottság/Mauro Bottaro)

Az Európai Bizottság ülése Brüsszelben (Fotó: MTI/Európai Bizottság/Mauro Bottaro)

Ezzel ugyanis azt érnék el, hogy számos tagállam, mondjuk a V4-ek, vagy a V4-ek szövetségesi tábora sok kérdésben alulmaradhatna, és a nemzetállami törekvésekkel, az itt élő emberek akaratával szemben hoznának meg számos döntést – magyarázta Deák Dániel. Hozzátette, ezzel akarják létrehozni azt az európai birodalmat, amiről Orbán Viktor miniszterelnök is beszélt az október 23-ai beszédében.

Új feltételrendszer

Az Európai Bizottság szerint a többi közt Nagy-Britannia távozása miatt kell módosítani több uniós jogszabályt, amihez új feltételrendszer kell. A szakértő úgy véli, lehetnek olyan területek, ahol akár a bizottság is dönthet változásokról, de ennek előfeltétele, hogy a tagállamok arra egyhangúan feljogosítsák.

Ilyen terület lenne például egy szakmai rendelet melléklete, amely a különböző vegyszereket szabályozza – magyarázta az új feltételrendszert Kovács István, az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója. Mint mondta, ennek kapcsán nem kellene hétről hétre azt változtatni, és nem kellene parlamenti ülést tartani, vagy a tanácsot összehívni, hanem azt saját körben módosítaná az Európai Bizottság.

Szerinte ezek az egyszerűsítések azonban csak akkor működnének, ha a nagy kérdésekben teljes lenne az összhang, vagyis először konszenzussal megszületik a politikai döntés, és a végrehajtás keretében hozott döntéseket lehetne egyszerűsíteni – tette hozzá Kovács István.

Európa már várja az EP-választást

Pócza István, a Századvég vezető elemzője azt kifogásolja, hogy olyan uniós testületek akarják meghatározni Európa jövőjét, amelyek egyre inkább elveszítik az európai állampolgárok bizalmát. Ezért lehet fontos a jövő évi európai parlamenti választás.

Úgy véli, két olyan testület akar beleszólni, és kívánja meghatározni Európa jövőjét, amely nemcsak egy ciklusra, vagy egy évre lenne igaz, hanem a közösség hosszú távú jövőjére terjedne ki. Hozzátette, már jól látszik azonban, hogy az európai állampolgárok egyre inkább veszítik el a hitüket és a támogatottságukat, és várják az európai parlamenti választást, ahol új politikusokat választhatnak meg, akik remélhetőleg jobban képviselik érdekeiket.

Felmérések ugyanakkor azt mutatják, hogy a kelet-európai tagállamok mellett egyre több nyugat-európai ország állampolgárai ragaszkodnak ahhoz, hogy minél több kérdésben maguk dönthessenek a nemzetállamok.