Ellentmondásba keveredett a spanyol kormány és a Vatikán az egykori spanyol diktátor, Francisco Franco (1892-1975) tervezett exhumálása és újratemetése miatt kedden. A spanyol állam az elmúlt több mint egy évtizedben többször tett kísérletet arra, hogy megfeleljen a múlttal való szembenézés társadalmi igényének.
Carmen Calvo spanyol miniszterelnök-helyettes ugyanis a madridi parlamentben újságíróknak azt mondta: a szentszékkel megállapodtak és közösen keresnek megoldást arra, hogy Franco földi maradványait ne a madridi Almudena katedrálisban helyezzék örök nyugalomra, hanem más helyszínen.
Greg Burke vatikáni szóvivő közleményben cáfolta a spanyol kormányfőhelyettes nyilatkozatát, kifejtve, hogy a politikus hétfőn valóban találkozott Pietro Parolin szentszéki államtitkárral, aki azonban nem nyilvánított véleményt az újratemetés helyszínével kapcsolatban. Ugyanakkor célszerűnek tartotta azt a felvetést, hogy a kormány a Franco családdal párbeszéd útján tárjon fel egyéb alternatívákat – írta a szóvivő.
A spanyol parlament szeptember közepén szavazta meg a szocialista kormány előterjesztését, hogy Franco tábornok földi maradványait eltávolítsák a Madrid melletti Elesettek Völgyében található mauzóleumból.
A család számára felkínálták a lehetőséget, hogy megnevezze: hol kívánja újratemetni a diktátort. A hozzátartozók pedig a Madrid belvárosában, a királyi palota mellett található, impozáns Almudena katedrális választották, noha kifejezték ellenvetésüket az exhumálással kapcsolatban.
A Franco család tulajdonában van egy kripta a katedrálisban. Oda temették el a diktátor tavaly elhunyt lányát is. A spanyol kormány attól tart, hogy a katedrális zarándokhellyé válhat az francoizmus dicsőítői és az európai fasiszták számára.
Spanyolországban 36 éven át, a spanyol polgárháború 1939-es befejezésétől egészen a tábornok 1975-ben bekövetkezett haláláig tartott Francisco Franco diktatúrája. Uralma, a monarchista-nacionalista jobboldali és a köztársaságpárti baloldali erők között zajló polgárháborút követően kemény megtorlásokkal kezdődött, több ezer embert bebörtönöztek, legalább 30 ezer embert kivégeztek.
Az Madridtól mintegy 50 kilométerre található, gigantikus kőkeresztjéről már messziről észrevehető Elesettek Völgye a diktátor polgárháborús győzelmének jelképeként épült több ezer fogoly rabszolgamunkájával. Mivel a bazilika hatalmas kriptája túl nagynak bizonyult, Franco odaszállíttatta a köztársaságiak oldalán elesettek holttesteit is, a hozzátartozók beleegyezése vagy tudomása nélkül. Hivatalos becslések szerint 30 ezer embert temettek el ott, egyes történészek azonban ezt a számot 60 ezerre teszik.
