Putyin szocsi beszéde erőfitogtatás volt

 

Az orosz elnök a Valdaj nemzetközi vitaklub csütörtöki szocsi plenáris ülésén vett részt. Beszédében kijelentette, Oroszország abban az esetben kész nukleáris fegyvert bevetni, ha a potenciális agresszor elsőként mér rá csapást. Szakértők Vlagyimir Putyin beszédét csupán erőfitogtatásnak és válaszadásként értékelték.

Vlagyimir Putyin orosz elnök megszólalásában úgy fogalmazott, hogy ez a válaszcsapás természetesen egy világkatasztrófa lenne, amelynek nem lehet Moszkva a kezdeményezője. Hozzátette: „Igen, ebben a helyzetben mintegy várunk arra, hogy (nukleáris) fegyvert alkalmazzanak ellenünk. Mi magunk semmit sem teszünk, de az agresszoroknak akkor is tudniuk kell, hogy a megtorlás elkerülhetetlen. Mi az agresszió áldozata vagyunk, mi, mint mártírok a mennybe kerülünk, ők pedig egyszerűen megdöglenek. Még bűnbánatra sem lesz idejük” – fogalmazott Putyin.

Az orosz elnök emellett beszélt az orosz-amerikai viszonyról, a szíriai háborúról, a Krím félsziget annektálásáról, illetve a kercsi mészárlásról is.

Putyin orosz elnök Egyiptomban (Fotó: MTI/EPA/Pavel Golovkin)

Vlagyimir Putyin orosz elnök (Fotó: MTI/EPA/Pavel Golovkin)

Rámenős beszéd, kevés elemzés

A Kossuth Rádió Ütköző című műsorában felmerült a kérdés, hogy Putyin vajon miért hangsúlyozta ilyen erőteljesen azt, hogy nem félnek, és készek válaszlépéseket tenni támadás esetén.

Kun Miklós történész szerint részint erőfitogtatásról van szó az elnök részéről. Putyin általában rámenősen szokott beszélni, azonban a történész szerint furcsa az, hogy a korábbi beszédeivel ellentétben most nem született elemzés. Putyin Szocsiban nem is beszédet mondott, hanem inkább kérdésekre adott válaszokat – hangsúlyozta Kun Miklós.

Orosz kardcsörtetés

A műsorban felelevenítették Putyin egyik kijelentését, miszerint Oroszország az agresszió áldozata, és ők, mint mártírok a mennybe kerülnek, az agresszorok pedig egyszerűen megdöglenek. A történész szerint ezt a kijelentést úgy is lehet érteni, hogy egy atomháború mindenkinek rossz. A nyugati vezető lapok egyébként erről úgy írtak, hogy Putyin lemondott a preventív atomtámadásról – fejtette ki a történész.

Oroszország ellenségeinek nem lesz idejük arra, hogy bűnbánást tanúsítsanak – idézték az orosz elnököt. Kun szerint lényeges, hogy Putyin a kardcsörtetéshez nyúlt.

Putyin beszédében verbálisan megerősítette azt, hogy Oroszország jól teljesített Szíriában, de Amerikát képtelen megelőzni katonai téren, ugyanis nagy a két ország közötti költségvetési és technológiai különbség – emelte ki Kun Miklós.

Üzent Putyin, de kinek?

Árok Norbert, a Századvég kutatója a műsorban elmondta, az orosz elnök várhatóan otthonra üzent, mintsem a külvilágnak, hiszen a világban azzal nagyjából mindenki tisztában van, hogy Oroszország katonai szempontból mire képes. Ezt jelenleg Szíria mutatja meg, hogy egy országban meglehetősen limitált módon tudnak expedíciós hadsereget állomásoztatni az oroszok.

A kutató hozzátette: nagyjából itt véget is ér a katonai potenciál, viszont a belföld felé erősen létezik az a narratíva, hogy Oroszország egy erős ország, ahol a haderőnek kulturális-történelmi hagyománya van. Értelemszerű az, hogy az ország elnöke is ehhez nyúl vissza – mondta a Árok Norbert.

Szerinte egy állami vezetőnek mindig dolgoznia kell népszerűségének fenntartásában, bár Putyin helyzete rendkívül sajátosnak mondható az államberendezkedésből és a hatalmi struktúrából adódóan.

Az orosz elnök utalt arra is, hogy bármikor kész javítani kapcsolatait Washingtonnal. Kun Miklós ehhez hozzáfűzte, az Egyesült Államok és Oroszország viszonya mélyponton van, olyannyira, hogy az USA megpróbál az oroszok ellen egy olyan szövetséget létrehozni, melynek tagjai Ukrajna, Georgia (Grúzia) és Moldova.

Ezen országok felé Amerika tesz bizonyos gesztusokat is – mondta a történész. Hozzátette: az orosz-amerikai viszony lehetséges pozitív irányba mozdulásáról még nem lehet beszélni, hiszen az országok vezetői kétes kijelentéseket tesznek.