Még kútba eshet a Brexit-megállapodás

 

A Nagy-Britannia uniós kilépését rendező megállapodás 90 százalékban elkészült, de az ír–északír határellenőrzés körüli viták miatt még mindig előfordulhat, hogy az egész folyamat zátonyra fut – jelentette ki Michel Barnier uniós főtárgyaló egy pénteki interjúban.

„Meggyőződésem, hogy szükség van megállapodásra, de továbbra sem vagyok biztos benne, hogy sikerül tető alá hoznunk” – mondta Barnier a France Inter francia rádiónak. Hozzátette, hogy lehetséges megállapodásra jutni, de nehéz lesz.

A brüsszeli EU-csúcs Brexit-ügyben előrelépés nélkül ért véget a héten, Theresa May brit kormányfő mindössze annyiban mutatkozott nyitottnak, hogy pár hónappal meg lehetne hosszabbítani az ország uniós kilépését követő, eredetileg 2020 végéig tervezett átmeneti időszakot.

Az unió vezetői arra figyelmeztették Londont, hogy már nem hajlandók több engedményt adni annak érdekében, hogy a holtpontról kimozdítsák a megbeszéléseket. Átmeneti időszak viszont csak akkor lesz, ha sikerül megállapodni a kilépésről. Alku hiányában az Egyesült Királyság március 29-én éjfélkor minden átmenet nélkül kikerül az Európai Unióból.

A legfőbb vitás pont

Az ír–északír határellenőrzés ügye a kiválási megállapodásról folytatott tárgyalások legfőbb vitás pontja. A brit kiválással az Ír-szigeten, Észak-Írország és az Ír Köztársaság között húzódik majd az EU és az Egyesült Királyság egyetlen szárazföldi határa, és miután a brit kormány eltökélte, hogy az egységes piacból és a vámunióból is kilép, hogy független kereskedelmi politikát folytathasson, elkerülhetetlennek tűnik, hogy a határon visszaállítsák az ellenőrzést.

Ez viszont megtorpedózhatja az ír-szigeti fegyveres konfliktus évtizedeit 1998-ban lezáró úgynevezett nagypénteki megállapodást, s így a sziget békéjét is. Ezért Brüsszel azt javasolta, hogy vészmegoldásként Észak-Írország a kiválást követően is maradjon az „egységes szabályozási terület” vagyis az egységes piac és a vámunió része. Ez akkor következne be, és addig tartana, ameddig nem sikerül más, jobb megoldást találni. Ezt London tavaly decemberben el is fogadta.

epa07010537 A supporter of 'Stand of Defiance European Movement' (SODEM), a movement whose central message is that Brexit was 'not the will of the people', stands outside of the Palace of Westminster in London, Britain, 10 September 2018. 10 September 2018 marks 200 days to go until the United Kingdom formally leaves the European Union, dubbed Brexit.  EPA/NEIL HALL

A kép illusztráció (Fotó: EPA/Neil Hall)

Theresa May azonban azóta többször is kijelentette, hogy ez aligha elfogadható megoldás. A legutóbbi, May által kiírt előre hozott választáson ugyanis a kormányzó konzervatívok elveszítették abszolút többségüket a parlament alsóházában, és az északír Demokratikus Unionista Párt támogatásával kormányoznak, amely mereven elzárkózik attól, hogy Észak-Írország más megítélés alá essen, mint az Egyesült Királyság többi része, és az Ír-tengeren vámhatár jöjjön létre Nagy-Britannia és az Ír-sziget között.

Az ír vészforgatókönyv elengedhetetlen a kemény Brexit elkerüléséhez

Elengedhetetlen a vészforgatókönyv kidolgozása és elfogadása az ír-szigeti helyzet rendezésére, még akkor is, ha az Egyesült Királyság uniós kilépését (Brexit) követő átmeneti időszakot meghosszabbítják – jelentette ki Leo Varadkar ír kormányfő a 12. Ázsia-Európa csúcstalálkozón.

A brüsszeli ülés szünetében a miniszterelnök hangsúlyozta, hogy brit kollégájának, Theresa Maynek kell eldöntenie, hogy szembemegy-e az észak-írországi britpárti Demokratikus Unionista Párttal (DUP), és beleegyezik-e a „vészmegoldásba”, amelyhez az Európai Unió ragaszkodik. Leszögezte: még ha meg is kötnék, utóbbi hiányában az Európai Parlament nem ratifikálná a brit kiválási megállapodást.

Nehéz politikai helyzetben van May

Varadkar elismerte, hogy May nehéz belpolitikai helyzetben van, kisebbségi kormányt vezet, ráadásul pártja is rendkívül megosztott a Brexit ügyében. Mindemellett figyelmeztetett, hogy az ír–északír határellenőrzés újbóli bevezetése nyomán ismét fellángolhatna az erőszak, ezért azt mindenképp meg kell akadályozni, amire a szóban forgó vészmegoldás garanciát jelentene. „Nyitott vagyok az átmeneti időszak meghosszabbításának ötletére, de ez nem alternatívája egy jogilag kötelező érvényű ír vészmegoldásnak” – emelte ki.

A brit kiválással az Ír-szigeten, Észak-Írország és az Ír Köztársaság között húzódik majd az EU és az Egyesült Királyság egyetlen szárazföldi határa, és miután a brit kormány eltökélte, hogy a egységes piacból és a vámunióból is kilép, hogy független kereskedelmi politikát folytathasson, elkerülhetetlennek tűnik, hogy a határon visszaállítsák az ellenőrzést.