Szijjártó: Magyarország sikeres válaszokat ad a demográfiai kihívásokra

 

Az elmúlt hónapokban egy megalapozatlan optimizmus szaladt végig az európai kontinensen, mondván, hogy csökken a migrációs beáramlás mértéke. Ehhez képest azt hallhattuk a spanyol külügyminisztertől, hogy a kelet-mediterrán útvonalon negyven százalékkal nőtt a migrációs hullám mértéke az elmúlt egy évben – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter luxemburgi sajtótájékoztatóján, amelyet az EU-tagországok külügyminisztereinek tanácskozásán tartott.

Az ENSZ menekültügyi főképviselője arról beszélt, hogy bizonyos finanszírozási hiányosságok miatt egyes tranzitországokban nem sikerült végrehajtani a stabilizációs programokat. Ebből fakadóan reális az esély egy újabb migrációs hullám kialakulására – fűzte hozzá a tárcavezető.

A nemzetközi jog talajáról kell kiindulni

Szijjártó Péter felhívta figyelmet arra, hogy ha bevándorlást érintő kérdésekben hoz döntést az Európai Unió, akkor a nemzetközi jog talajáról kell kiindulni. „A nemzetközi jog pedig világossá teszi, hogy a migráció nem emberi jog” – húzta alá.

„Sem a határsértéshez, sem célországok önkényes kiválasztásához nem fűződnek emberi jogok, ezt tisztázni kell, mielőtt bármilyen döntés megszületik” – tette hozzá a miniszter.

A tárcavezető szerint már nem lehet menekültnek nyilvánítani egy személyt azok után, hogy öt-hat biztonságos országon keresztülhaladt. „Ez már nem a menekülésről szól, hanem arról, hogy kiválasztott magának egy országot, ahol szerinte jobb életet tud élni” – fogalmazott. Megengedhetetlen, hogy ezt bárki alapvető jogként állítsa be – hangsúlyozta a miniszter.

Az ENSZ-nek tanulnia kellene az unió hibáiból

Az elmúlt időszakban több olyan európai uniós nyilatkozat született, amelyek azt sugallták, hogy az Európai Unió egységes az ENSZ globális migrációs kompaktjának elfogadásával kapcsolatban.

„Ez nem így van, Magyarország világossá tette, hogy nem vesz részt a globális migrációs kompakt elfogadási folyamatában. Úgy tűnik, hogy decemberre nem maradunk egyedüli uniós országként ezzel az állásponttal” – jelentette ki Szijjártó Péter.

A miniszter szerint az ENSZ-nek tanulnia kellene az Európai Unió hibájából, és nem szabadna elfogadni a globális migrációs kompaktot, mert az veszélyt hoz a világra, valamint ellentétes Európa érdekeivel. „Csalódottak vagyunk abban a tekintetben, ahogyan az Európai Unió képviselte Európa érdekeit New Yorkban” – emelte ki a miniszter.

A gazdaságpolitikai döntések meghozatala nemzetközi hatáskörbe tartozik

Szijjártó Péter szerint megalapozatlan Federica Mogherini, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének a kijelentése, amely arról szól, hogy az Európai Unió számára helyes válasz a migráció a demográfiai és gazdasági kihívások kezelésére.

„Ezt Magyarország nem így gondolja, mi a magunk munkaerőpiaci, demográfiai kihívásait nem a migrációval kívánjuk megoldani, ezt mindenkinek tiszteletben kell tartania. A gazdaságpolitikai és a demográfiai döntések meghozatala nemzeti hatáskörbe tartozik” – jelentette ki a miniszter.

Ezekre a kihívásokra Magyarország sikeres válaszokat ad az oktatási rendszer és a családpolitika erősítésével – tette hozzá a tárcavezető.

Szijjártó Péter a Külügyek Tanácsának ülésén Luxembourgban (Fotó: MTI/KKM/Mitko Sztojcsev)

A magyar kormány valós tetteket vár Ukrajnától

Magyarország a jószomszédi kapcsolatokban érdekelt Ukrajnával, és azt kívánja, hogy keleti szomszédja erős és demokratikus ország legyen, amely tiszteletben tartja nemzetközi kötelességeit, és erőforrásként tekint a határain belül élő nemzeti kisebbségekre, köztük a magyar közösségre – jelentette ki Szijjártó Péter.

A miniszter a Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszterrel folytatott kétoldalú megbeszélését követő sajtótájékoztatóján hangsúlyozta: Ukrajnának semmilyen alapja nincs arra, hogy ne erőforrásként tekintsen kisebbségeire, vagy ennek az ellenkezőjét gondolja. Magyarország mindig nyitott a konzultációra – tette hozzá Szijjártó Péter.

Kiemelte, Magyarország azt várja, hogy Ukrajna ne csak szavakban, hanem tettekben is mutassa meg, hogy nem kiélezni, hanem megoldani akarja a kialakult helyeztet.

Magyarország megtette, amit lehetett

Kijelentette, Magyarország a gesztusok tekintetében megtette, amit lehetett, ugyanis 27,5 milliárd forintot meghaladó értékben támogatott ukrajnai gazdasági fejlesztési programokat az elmúlt négy évben.

2600 olyan ukrán gyereknek biztosítottak nyaralást Magyarországon, akiknek a születi érintettek, vagy érintettek voltak a kelet-ukrajnai harcokban, valamit 36 ukrán katona gyógykezelését vállalta. Magyarország azonnal segítséget nyújtott, amikor Ukrajna azt kérte, hogy ne akadjon meg a tiszta ivóvíz ellátása Nyugat-Ukrajna területén, továbbá száz ösztöndíjat biztosít ukrán fiataloknak magyar egyetemeken úgy, hogy annak költségét teljes egészében a magyar állam biztosítja – közölte.

Szijjártó Péter és Pavlo Kimkin (Fotó: MTI/KKM/Mitko Sztojcsev)

Szijjártó Péter reményét fejezte ki, hogy Ukrajna is hoz olyan döntéseket, amelyek a megoldás felé mozdítják a kialakult helyeztet. Mint elmondta, bizonyos tényezők azonban további aggodalomra adnak okot, ugyanis az ukrán oktatási törvény módosításának ügyében megígértekből Kijev semmit nem tartott be.

„Magyarország nem tudja a megoldás irányába tett lépésként értelmezni a nyelvtörvény első olvasatban történő elfogadását a kijevi parlamentben. Amennyiben a nyelvtörvényt ebben a formájában fogadják el, az lehetetlenné fogja tenni a magyar nyelv használatát a médiában és a kultúrában” – fogalmazott.

Magyar magánszemélyek adatait tették mindenki számára hozzáférhetővé

A külgazdasági és külügyminiszter nyugtalanítónak nevezte továbbá, hogy a Mirotvorec nevű honlap magyar magánszemélyek adatait mindenki számára hozzáférhetővé tette. Mint elmondta, ezzel kapcsolatban arra kérte az ukrán külügyminisztert, lépjen fel az ügyben.

Szijjártó Péter közölte, aggodalomra ad okot az ukrán parlament honlapján található állampolgári petíciót is, amelynek célja, hogy deportálják a kárpátaljai magyarokat.

„Elfogadhatatlan, megengedhetetlen és visszataszító, hogy ma Európában ilyen javaslatra aláírásokat lehet gyűjteni” – húzta alá. Mint elmondta, ukrán kollégájával egyetértettek abban, hogy ennek a jelenségnek véget kell vetni.

Szijjártó Péter közölte: Pavlo Klimkinnel megállapodott egy-egy tiszteletbeli konzul működési engedélyének kölcsönös megadásáról a két országban.

Emellett Magyarország megfontolja a kárpátaljai fejlesztési programjait koordináló kormánybiztosa elnevezésének – működési területének és funkciójának módosítása nélküli – megváltoztatását, ezzel egy időben pedig lehetővé válhat az új kijevi magyar nagykövet működési engedélye ügyének lezárása – tette hozzá.