Egyre többen értik és elismerik a magyar politikát

 

A magyar politikát az Egyesült Államokban egyre többen értik és elismerik – mondta Kovács Zoltán kormányszóvivő Washingtonban az MTI-nek nyilatkozva csütörtökön; a kormányszóvivő kitért a demokrata párti törvényhozók Magyarországot bíráló levelére is, amelyet az amerikai választási kampány részének tekint.

„Egyre többen értik az Egyesült Államokban azt a munkát, amelyet a magyar kormányzat végez – például az üldözött keresztényekkel kapcsolatos fellépést, a gazdasági eredményeinket, az illegális migráció kérdését –, és kimondhatjuk, egyre többen elismerik azt is, hogy a magyar kormány az elmúlt nyolc évben rendkívül következetesen képviselte az álláspontját” – fogalmazott Kovács Zoltán kormányszóvivő az MTI-nek a Washingtonban tett és csütörtökön zárult négynapos látogatását összegezve.

Kovács Zoltán, kormányszóvivő (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)

Kovács Zoltán, kormányszóvivő (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)

A kormányszóvivő több kutatóintézetnél, alapítványnál, kongresszusi intézménynél és médiumnál folytatott eszmecseréket. Így például járt a többi között a Hudson Intézetben, megbeszéléseket folytatott a Judicial Watch nevű konzervatív szervezetnél, az amerikai törvényhozóknak háttéranyagokat készítő kongresszusi hivatalban, a Heritage Alapítványnál, a Nemzetközi Republikánus Intézetben vagy a Külkapcsolatok Tanácsában. Emellett látogatását tett a Politico című lap és a Fox News szerkesztőségében is.

Magyarország védi az európai határokat

A kormányszóvivő elmondta: évekkel ezelőtt megkezdett közös munkáról van szó, és a beszélgetések tónusa az elmúlt években markánsan megváltozott. „A Magyarország iránti növekvő megértés nagyon sokat segít nekünk, hogy a lényegről, az előttünk álló politikai, gazdasági és egyéb kihívásokról beszéljünk” – hangsúlyozta Kovács Zoltán. Arra a kérdésre, vajon érte-e bírálat a magyar kormány politikáját, például az illegális migráció kezelését illetően, Kovács Zoltán leszögezte: „a magyar álláspontot megértették, nem vitatják annak a jogosságát, hogy Magyarország a szuverenitás alapján állva és a kötelességét végrehajtva védi az európai határokat”.

Hillary Clinton, volt amerikai külügyminiszter (Fotó: MTI/EPA/Zach Gibson)

Hillary Clinton, volt amerikai külügyminiszter (Fotó: MTI/EPA/Zach Gibson)

A kormányszóvivő ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarország nem tudja kivonni magát a külföldi politikai küzdelmekből sem. Ennek kapcsán utalt Hillary Clinton volt demokrata párti elnökjelölt Magyarországot bíráló kijelentéseire és 22 demokrata párti törvényhozó szintén Magyarországot, a magyar sajtóviszonyokat bíráló levelére, amelyet a baloldali politikusok az amerikai külügyminisztériumnak írtak. Látjuk, hogy továbbra is tart az a politikai kampány, amelyet a nemzetközi baloldal – amely nemcsak európai, hiszen az internacionalizmus túlnyúlik az európai határokon és elér ide, az Egyesült Államokba is – Magyarország ellen folytat – fogalmazott a kormányszóvivő.

Az amerikai választási kampány hatásai Európában is megjelennek

Kovács Zoltán kitért arra, hogy Hillary Clinton volt elnökjelölt a héten Oxfordban tartott előadást, ahol nemcsak Theresa May brit kormányfőt és a Brexitet kritizálta, hanem a tory képviselőket és Magyarországot is. Véleménye szerint ez teljesen egyértelmű jele annak, hogy az amerikai időközi választások kampányának hatásai Európában is megjelennek. A kormányszóvivő szerint „nincs kétség afelől, hogy a nemzetközi baloldal, a magukat liberálisnak nevezők Magyarországgal egyfajta fekete bárány, vagy valamiféle pofozógép szerepét próbálják meg eljátszatni”.

Theresa May, brit miniszterelnök (Fotó: MTI/EPA/Neil Hall)

Theresa May, brit miniszterelnök (Fotó: MTI/EPA/Neil Hall)

A szóvivő leszögezte azt is: nem véletlen, hogy a demokrata párti törvényhozók levele egy nappal azután került nyilvánosságra, hogy Clinton elítélően szólt Magyarországról. „Ugyanazok a szavak, ugyanazok a szóösszetételek, ugyanazok a rágalmak fogalmazódnak meg Magyarország ellen, nyilvánvalóan azzal a szándékkal, hogy ezzel valamiféle politikai előnyre tegyenek szert itt, Amerikában, vagy éppen Európában” – állapította meg Kovács Zoltán. A kormányszóvivő hangsúlyozta: „ahogyan Hillary Clinton esetében teljesen nyilvánvaló, hogy az általa mondottaknak a mögötte álló intézményrendszer, beleértve a Soros György által finanszírozott szervezeteket, adják a tartalmat, az is teljesen nyilvánvaló, hogy a demokraták lépése mögött is ugyanezeknek a szervezeteknek a lépései, összehangolt és szervezett akciója áll”.

Az NGO-k beavatkoznak a pártpolitikába 

Kovács Zoltán leszögezte: mostani megbeszélései egyik tapasztalata éppen az, hogy e vádaskodásokat az amerikai politikai életben a helyükön kezelik. Tárgyalópartnerei – mint fogalmazott – „pontosan tudják, miről van szó”. Kifejtette: „az amerikai legfelsőbb bíróság új bírájának, Brett Kavanaughnak a megválasztása kapcsán is nyilvánvalóvá vált, hogy a pártpolitikába hogyan avatkoznak be az NGO-k, vagy éppen Soros György, akinek befolyásolási kísérleteit maga Donald Trump elnök nevezte néven”.

Brett Kavanaugh, főbíró és Donald Trump, amerikai elnök (Fotó: MTI/AP/Susan Walsh)

Brett Kavanaugh, főbíró és Donald Trump, amerikai elnök (Fotó: MTI/AP/Susan Walsh)

A kormányszóvivő elmondta: eszmecseréi során csaknem mindenütt hangsúlyosan került szóba Soros szerepe a politikai folyamatok befolyásolásában. Kifejtette azt is: „a helyzet egyik aszimmetrikus elemével illik tisztában lennünk, éspedig azzal, hogy a demokraták, illetve az őket támogatók sokkal hangosabbak tudnak lenni, hiszen mögöttük ott áll a liberális média, annak a liberális médiatúlsúlynak a támogatása, amely gyakorlatilag globálisan beteríti a politikai közvéleményt azokkal a hírekkel és véleményekkel, amelyeket ők képviselnek”.

Kovács Zoltán elmondta: a politikai beszélgetéseknek ma már része az a felismerés, hogy a világban a politikát egyre inkább a globalisták és a szuverenisták szembenállása határozza meg. „Érdekes és megerősítő fejlemény, hogy az Egyesült Államok elnöke is azt mondja, szó sem lehet világkormányzásról, nem kérünk a globalista felfogásból, hanem fenntartjuk és helyeseljük azt, hogy az államok a saját szuverenitásuk alapján hoznak döntéseket, ha például az illegális migrációról, vagy az államok működését érintő kérdésekről van szó”.