A sztálini időket idézi az ukrán aláírásgyűjtés

 

A legsötétebb sztálini időkre emlékeztető az a honlap, amelyen aláírásokat gyűjtenek a kárpátaljai magyarok deportálására – mondta a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! adásában Dobsa István, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség Ifjúsági Szervezetének elnöke. Kifejtette, az ukrán-magyar viszony mélypontra került az elmúlt hónapokban.

Az elmúlt napokban az egyik ukrán politikus felvetette, hogy vásárolják fel azokat a házakat, ahonnan a magyarok kiköltöztek, és oda telepítsenek ukránokat, és akkor már nem lenne magyar többség a régióban, így a magyar kérdés is megoldódna – hangzott el a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! adásában.

Dobsa István a betelepítésre vonatkozó felvetést az ukrán választások előtti hangulatkeltésnek tartja. Ukrajnában 2019 márciusában tartanak elnökválasztást, az ősz folyamán pedig parlamenti választást. Elmondta: választási kampányokra használják fel a kisebbségeket.

Ukrajna Legfelsőbb Tanácsának honlapján megjelent aláírásgyűjtés kapcsán elmondta, egy európai unió irányába törekvő ország esetén ez nem megengedhető.

„Egy éve a magyar közösség célkeresztben van, a negatív intézkedések a magyar közösséget érintik. Erre példa az, amikor az oktatási törvényt elfogadták, és a miniszter asszony a magyar közösséget nevezte meg legfontosabb problémaként, hogy segítenek a magyaroknak megtanulni ukránul” – fogalmazott.

Nem hiszem, hogy a magyar népesség, amely az ukrán lakosság fél százalékát alkotja, nemzetbiztonsági kockázatot jelentene, és azt sem hiszem, hogy a kárpátaljai emberek ördögtől valók lennének.

Tovább bővült a lista

Már több mint ötszáz kárpátaljai magyar neve szerepel a szélsőségesen nacionalista ukrán Mirotvorec (Béketeremtő) szervezet adatbázisában. A csoport „halállistáján” már több mint 500 olyan kárpátaljai magyar állami vagy önkormányzati tisztviselő adatai szerepelnek, akikről azt állítják, hogy kettős állampolgárok és nemzetbiztonsági kockázatokat jelentenek.

Dobsa István neve nem, de elmondása szerint a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség több vezetője is szerepel a listán.

A politikus reményét fejezte ki, hogy hamarosan az ukrán hatóságok megteszik azokat a lépéseket, amelyeket egy jogállamban ilyenkor meg kell tenniük, hiszen nemcsak személyiségi jogok, de a személyes adatokhoz való jog is sérült.

Dobsa István megköszönte a magyar kormány erőn felüli kiállását és azt a gazdasági és erkölcsi segítséget, amelyet biztosított a kárpátaljai magyarságnak.

A nemzetközi szervezetek tiltakozásának elmaradását firtató kérdésre elmondta, nagyon várják, hogy nemzetközi szinten is lépéseket tegyenek és nyomást gyakoroljanak az ukrán döntéshozókra, hogy gátat szabjanak az ultranacionalista, félkatonai szervezetek tevékenységeinek.

Állami szervek az aláírásgyűjtés mögött?

Fedinec Csilla, az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont tudományos főmunkatársa az M1 Ma reggel adásában különösnek nevezte az ukrán állam hozzáállását az ukrajnai magyarokat listázó honlaphoz. Hozzátette, egyes források szerint állami szerveknek is köze lehet az akcióhoz.


Az ukrán állam létrehozott egy – a magyar nemzeti konzultációhoz hasonló – felületet, amelyen bárki véleményt írhat a kárpátaljai magyarok deportálásáról – mondta.  Kiemelte: a honlap három hónapig aktív, és 25 ezer aláírás és vélemény esetén az állam hivatalos válasszal kell, hogy éljen.

Fedinec Csilla elmondta: a magyar kormány szerint a kárpátaljai magyarokat ért jogsértések miatt az Európai Tanácsnak kell közbelépnie, amelynek Ukrajna 1996 óta tagja. Ukrajna tagja az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetnek (EBESZ) is, amely Kárpátalja kivételével az ország összes határ menti megyéjében megfigyelői bázist tart fenn, elsősorban a keleti megyékben zajló háborús konfliktusok miatt – tette hozzá.

A szakértő arra is kitért, hogy Ukrajna a békés területek biztosítására belügyi és katonai egységeket telepített Kárpátaljára is, megerősítették a határokat Románia, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia irányába. A Szovjetunió idején felállított összes katonai bázist ismét feltöltötték.

A műsorban elhangzott, a magyar kormánypárt az szeretné, ha az Európai Tanács határozatban mondaná ki, hogy Ukrajna a nemzeti kisebbségek már megszerzett jogait csorbítja, ez pedig szemben áll a nemzetközi joggal, valamint az ország nemzetközi és kétoldalú egyezményeivel is.