Még mindig a migráció menedzselése a cél

 

Egymillió elbírálatlan menedékkérelem szerepel az Európai Unióban (EU) az Európai Menekültügyi Hivatal legfrissebb felmérése szerint. Az Európai Parlament állampolgári jogi, bel- és igazságügyi bizottsága (LIBE) többségi szavazással arra tett javaslatot, hogy humanitárius vízumot hozzanak létre. Ezzel legálisan léphetnek az EU területére a védelmet kérők.

Az elmúlt hónapok fejleményeit tekintve elmondható, hogy az a nagy mesterterv, amit nyugat-európai és brüsszeli politikusok terveztek, arról szól, hogy a határokat miként menedzseljék, és az illegális migrációt miként tudnák legálissá formálni – jelentette ki Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója az M1 Ma este című műsorában.

Kifejtette: a retorikában és különböző javaslatcsomagokban is láthatunk arra utaló jeleket, hogy a brüsszeli elit és a nyugat-európai országok megértették azt, hogy a pár évvel ezelőtti, határoknál kialakult anarchisztikus állapotok nem tarthatóak. A határokon rendezettséget kell kialakítani – tette hozzá.

Erőteljesebb támogatás

Szánthó szerint ez a rendezettség azonban nem arról szól, hogy a határokon ellenőriznének mindenkit, hanem csupán egy erőteljesebb migrációs menedzselésről. A ma már illegális migrációként ismert folyamatot legális mederbe szeretnék terelni – fogalmazott. Hozzátette: a bevándorlók Európába hozatalával szeretnék kezelni a munkaerőpiaci és demográfiai problémákat, egy multikulturális társadalmat létrehozva.

A műsorban elhangzott: a LIBE bizottság csütörtökön ismét ülésezni fog, ahol Judith Sargentini holland zöldpárti politikus főelőadóként arról fog beszélni, hogy a jogellenesen Európában tartózkodó állampolgárok visszatérésével kapcsolatban közös normákat kell kialakítani. A legfontosabb javaslat ezzel kapcsolatban, hogy az illegális tartózkodás helyett a jogellenes kifejezést használják.

Szánthó Miklós ennek kapcsán elmondta, nemcsak jogi bűvészkedésről van szó, de a politikai korrektség szótárából is ismerhetjük már ezeket a nyelvi leleményeket, amelyekkel a társadalmat próbálják érzékenyíteni az ilyen és ehhez hasonló ügyekben.

Egyre több embert akarnak Európába hozni

Az igazgató szerint az összes ilyen javaslat arra irányul, hogy fenntartsák azt a lehetőséget, hogy minél több embert hozzanak be Európába. Erre mutat például az, hogy az ENSZ globális migrációs paktumát az EU továbbra is támogatja. Erről beszélt például az Európai Bizottság (EB) migrációs biztosa, Dimitrisz Avramopoulosz is nemrég az ENSZ-közgyűlésen. Mindannak ellenére, hogy úgy néz ki, Lengyelország kilép a globális migrációs paktumból.

Ebbe az irányba mutat az is, hogy az Európai Bizottság az elmúlt időszakban nyilvánosságra hozott tervei mind arra irányulnak, hogy a menekültügyi kérelmek elbírálását és a bevándorláspolitikát a brüsszeli döntéshozatal felé központosítsák –hangsúlyozta az igazgató. Hozzátette: a bizottságnak van egy hét pontból álló migrációs csomagja, aminek része az, hogy a most még puhább jogszabályi környezetet egy kötelező erejű rendeleti normakörnyezet váltsa fel, vagyis a tagállamok nem térhetnének el ezektől az intézkedésektől.

Szánthó Miklós elmondta: egy központosítottabb uniós menekültügyi ügynökség is létrejönne, illetve az uniós part- és határvédelmi ügynökséggel (Frontex) kapcsolatos javaslat is erről szólna, vagyis a migráció menedzseléséről.

Afrikai illegális bevándorlók Tinajo kikötőjében (Fotó: MTI/EPA/Javier Fuentes)

Dominóhatás

A műsorban megemlítették, hogy António Vitorinót választották a Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) új főigazgatójává. Ezzel az a helyzet állt elő, hogy az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának és az IOM-nak európai vezetője van. Vitorino egyébként már uniós biztosként is a menekülteket támogatta.

Az Alapjogokért Központ igazgatója elmondta, ezeknek a szervezeteknek meghatározó, de negatív szerepük van.

Ezek a szervezetek értelmező, jogsegélynyújtó szervező elemek, de a különböző kommentárjaikban ők is azt az emberi jogi fundamentalista álláspontot hirdetik, hogy a menedékjog egy globális, szociális ellátáshoz való jog, amit a migráns saját szubjektív benyomása alapján ott és akkor választhat meg, amikor csak akar –fejtette ki Szánthó.

Hozzáfűzte: közvetlenül nem tud bizonyos intézkedések meghozatalára rákényszeríteni egy országot sem, azonban különböző értelmezéseik kibocsátásával befolyásolhatják a nemzetközi jogalkalmazó szervek munkáját. Ezzel egy rossz dominóhatás alakulhat ki, amelynek vége az, hogy a különböző, teljesen alaptalanul benyújtott menedékkérelmeket mondvacsinált okokra hivatkozva pozitívan bírálják el – jelentette ki Szánthó Miklós.