Egy helyben toporgás várhat Boszniára

 

Ördögh Tibor Balkán-szakértő szerint 2025-ig nem valószínű, hogy elindulnak a társulási tárgyalások Bosznia-Hercegovinával az uniós tagságról, ehhez működőképes államra lenne szükség. A tagjelölti státuszhoz reformokat támaszt Brüsszel.

A hétvégén választást tartották Bosznia-Hercegovinában, ahol az előzetes eredmények szerint nacionalista politikusok kerültek hatalomra.

A boszniai háború után a daytoni megállapodás az országot két entitásra osztotta: a terület 51 százalékát kitevő, bosnyákok és horvátok lakta Bosznia-hercegovinai Föderációra és a többségében szerbek lakta boszniai Szerb Köztársaságra – ismertette az ország történetét a Nemzeti Közszolgálati egyetem adjunktusa a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.

Választási plakát egy szarajevói utcán (Fotó: MTI/EPA/Fehim Demir)

A föderációt központilag egy háromtagú államelnökség vezeti. A boszniai törvények értelmében az egyik államalkotó népcsoport megválasztja a másik államalkotó népcsoport számára a kollektív államelnökség tagját. Mivel a horvátok kisebbségben vannak, évek óta a bosnyákok döntenek a horvát képviselőkről a Bosznia-hercegovinai Föderációban.

Nemzetközi bírósági döntések is kimondták, hogy a választási törvény diszkriminatív és változásra szorul, de ebben a következő négy évben sem várható változás – tette hozzá.

Nem támogatják a nagyobb szerb önállóságot

A boszniai Szerb Köztársaság eddigi elnöke, Milorad Dodit lesz a kollektív államelnökség szerb tagja, aki a szerb országrész számára nagyobb autonómia mellett kampányolt.

Ennek oka, hogy a boszniai szerbek között a nagyobb önállóság nagyon népszerű, és ezzel a kampánytémával szavazatokat sikerült nyernie – mondta a Balkán-szakértő.  Belgrád jelezte, hogy nem szeretné, ha a boszniai szerbek csatlakoznának Szerbiához, és ezt az orosz elnök sem támogatja.

A kampány sem segített a nemzetségek közötti megbékélésen, a horvát és a szerb politikusok volt háborús bűnösökkel mutatkoztak, amelyek feltépték a régi sebeket – fejtette ki Ördögh Tibor, aki hozzátette, hogy párhuzamos társadalmak alakultak ki.

Messze még az uniós tagság

A kampányban nem jelent meg fajsúlyosan az európai uniós- és a NATO-csatlakozás kérdése. A napokban az Európai Bizottság elnöke is jelezte, hogy 2025-ig nem lesz balkáni bővítés – hangzott el az adásban.

A Balkán-szakértő nem számít semmilyen előrelépésre az uniós tárgyalások területén. Mind a három nemzetnek vétójoga van, és nagyon nehéz lesz kompromisszumra jutni a reformokban, amely az Európai Unió elvárása a tagjelölti státusz megkezdéséhez.

A nagyon optimista forgatókönyv szerint a balkáni térségből Montenegró és Szerbia csatlakozhat 2025-ben az Európai Unióhoz – mondta a szakértő.

Bosznia esetleges NATO-csatlakozásával kapcsolatban kifejtette, hogy ehhez egy ütőképes hadseregre is szüksége lenne a föderációnak, de erre akár több évtizedet is várni kell – mondta, hozzátéve, hogy a háború óta folyamatosan állomásoznak nemzetközi katonai erők az ország területén. A rendőrséget is nehezen sikerült központilag megszervezni –tette hozzá.

Bosznia-Hercegovinában él Európa egyik legnagyobb muszlim kisebbsége. Arra a kérdésre, hogy ez befolyásolja-e az ország uniós csatlakozási lehetőségeit, Ördögh Tibor kifejtette, hogy ez nem jelent hátrányt az ország számára. „Nem ezek a döntő kérdések, inkább a jogállamiság és a működőképes állam létrehozása” – fogalmazott.