Több kormányfő is támogatna egy második Brexit-népszavazást

 

Üdvözlendő lenne egy második népszavazás az Egyesült Királyság európai uniós tagságáról – hangoztatta Andrej Babis cseh és Joseph Muscat máltai kormányfő csütörtökön, az informális salzburgi EU-csúcs szünetében. Theresa May brit miniszterelnök azonban kizárta ennek a lehetőségét.

Népszavazást szorgalmaznak

Muscat kijelentette, hogy „csaknem egyhangú” támogatása lenne annak a bennmaradó tagállamok körében, hogy megtörténjen az, ami „szinte lehetetlen”, és kiírjanak egy második Brexit-referendumot a szigetországban.

„Úgy gondolom, legtöbbünk támogatná a lehetőségét, hogy a britek távlatokba helyezhessék a dolgokat, áttekintsék, hogy mikben sikerült megegyezni, megvizsgálják az opciókat, és aztán egyszer s mindenkorra döntést hozzanak ” – húzta alá a máltai miniszterelnök.

Babis rendkívül sajnálatosnak nevezte a britek távozását, és közölte, lehetővé kellene tenni, hogy a lakosság ismét véleményt nyilváníthasson a kérdésről. Hozzátette, az jelentené a probléma legegyszerűbb és leggyorsabb megoldását, ha kiderülne, hogy a britek időközben esetleg meggondolták magukat.

A Best for Britain nevű maradáspárti brit kampányszervezet hangsúlyozta: ezen nyilatkozatok azt mutatják, hogy még bőven lenne elég idő megvizsgálni, valóban ki akarja-e léptetni a lakosság többsége az Egyesült Királyságot az EU-ból. „Ideje megadni az embereknek a végső szó lehetőségét a Brexitről” – mondta a csoport vezetője, Eloise Todd.

A brit kormányfő ugyanakkor előző este leszögezte, hogy erről szó sem lehet, ahogyan a tárgyalások meghosszabbításáról sem.

Halasztani kellene a kilépést

A skót miniszterelnök szerint el kell halasztani Nagy-Britannia jövő márciusban esedékes kilépését az Európai Unióból, ha addig nem születik átfogó megállapodás a jövőbeni kapcsolatok feltételrendszeréről. Nicola Sturgeon csütörtökön a BBC televíziónak kijelentette azt is: pártja, a Skóciát kormányzó Skót Nemzeti Párt (SNP) nem állna útjába egy újabb népszavazásnak a brit EU-tagságról.

Sturgeon szerint egyre valószínűbbnek tűnik, hogy a kilépés időpontjáig már csak egy „gyenge, érdemi részéletekben szegény” megállapodásra lesz idő a jövőbeni kapcsolatokról, és az összes nehéz kérdést, amelyekre a Brexit-folyamat eddigi két évében nem sikerült választ találni, „áttolják” a kilépés után tervezett átmeneti időszakra.

Nicola Sturgeon 2017-ben (Fotó: MTI/EPA)

Nicola Sturgeon 2017-ben (Fotó: MTI/EPA)

A skót kormányfő szerint ha Nagy-Britannia így lép ki az EU-ból, az olyan lenne, mintha „valaki bekötött szemmel leugrana egy szikláról, anélkül, hogy tudná, hova esik”. Épp ezért – fogalmazott – sokkal inkább a Lisszaboni Szerződés 50. cikke által előirányzott időkeret meghosszabbítása szolgálná az Egyesült Királyság egészének érdekeit. A skót miniszterelnök ugyanakkor arra a lehetőségre utalt a csütörtöki BBC-interjúban, hogy az 50. cikk alapján meghosszabbítható a kilépési feltételekről szóló tárgyalási folyamat, ha az EU-ban maradó 27 tagország egyhangú döntéssel ehhez hozzájárul.

Ennek lehetősége azonban hivatalosan eddig sem London, sem az EU részéről nem merült fel. Nicola Sturgeon a BBC-műsorban kijelentette: egyelőre nem határozná meg, hogy milyen hosszú halasztásra lenne szükség, de fontosnak tartja, hogy “az emberek világosan láthassák” a Brexit feltételrendszerét, mielőtt Nagy-Britannia távozik az EU-ból.
Az EU-tagságról tartandó újabb népszavazás kiírásának egyre gyakrabban elhangzó követeléséről szólva a skót kormányfő kijelentette: az SNP-kormány nem állna egy ilyen kezdeményezés útjába.

Hozzátette ugyanakkor: ő akkor válna az újabb referendum „lelkes szószólójává”, ha biztosítékokat látna arra, hogy Skócia nem kerül ismét olyan helyzetbe, mint a két éve tartott népszavazáson, amikor a skótok nagy többsége a bennmaradásra voksolt, országos átlagban viszont a kilépést támogatók kerültek többségbe.

Az előzetes tervek szerint Nagy-Britannia EU-tagsága várhatóan 2019. március 29-én éjfélkor szűnik meg.