Az EU-nak garantálnia kell a tagságot a szerb elnök szerint

 

Az Európai Uniónak garanciát kell adnia arra, hogy Szerbia 2025-ig az EU tagja lesz, amennyiben sikerül megállapodásra jutnia Koszovóval – jelentette ki Aleksandar Vucic szerb elnök a Reuters hírügynökségnek adott, csütörtökön közzétett interjúban.

Szerbia és korábbi déli tartománya, a 2008-ban egyoldalú lépéssel függetlenné vált Koszovó 2013-ban elkötelezte magát az EU közvetítésével zajló párbeszédre a kapcsolatok javítása és a vitás kérdések megoldása érdekében. A két ország közötti megállapodás kikövezné az utat mindkét ország európai integrációja felé, de a párbeszéd megindulása óta kevés kézzelfogható eredmény született. „Ha valaha is egyezségre jutunk (Pristinával), Szerbiának világos garanciák kellenek arra, hogy 2025-re uniós tagállam lesz” – hangsúlyozta Vucic.

Aleksandar Vucic, szerb elnök (Fotó: MTI/EPA/Vaszil Donev)

Aleksandar Vucic, szerb elnök (Fotó: MTI/EPA/Vaszil Donev)

Aleksandar Vucic és koszovói kollégája, Hashim Thaci múlt pénteken váratlanul lemondtak egy Brüsszelben tervezett négyszemközti találkozót, amelyen feltehetőleg a két ország közötti területcserére vagy határmódosításra vonatkozó elképzeléseket vitatták volna meg. A két vezető várhatóan még szeptemberben találkozni fog. Vucic szerint akár 10 évig is eltarthat, amíg Belgrád és Pristina a számos nézeteltérésük miatt megállapodásra tud jutni. „Néha mosolygok azon, amikor azt hallom, hogyan egyszerűsítenek le dolgokat az emberek, mondván, az alku végül is egy (határ)vonalra redukálható. Én adok neked három falut, cserébe kapok hatot” – mondta a szerb elnök.

A pristinai és a belgrádi kormány is ellenzi az elképzelést

„Amennyiben valaha is sikerül alkut kötnünk (Pristinával), annak egy mindent átfogó megállapodásnak kell lennie, amely nemcsak a koszovói albánok velünk való viszonyát rendezné, hanem tartalmaznia kell egy határozatot az európai uniós utunkról, illetve jövőbeli gazdasági fejlődésünkről” – emelte ki Vucic. A szerb államfő megjegyezte, hogy egy végleges megállapodáshoz elengedhetetlen Németország, Oroszország, az Egyesült Államok, illetve Franciaország támogatása is. Vucic szerint a jövő májusban esedékes európai parlamenti (EP) választások kampánya és a jobboldali politikai pártok népszerűségének növekedése Európában árnyékot vethetnek Belgrád és Pristina lehetséges megállapodására.

Hashim Thaci, koszovói elnök (Fotó: MTI/EPA/Vaszil Donev)

Hashim Thaci, koszovói elnök (Fotó: MTI/EPA/Vaszil Donev)

„Úgy vélik, hogy ezen (uniós) országok állampolgárai szívesen hallanának Szerbia tagságának kilátásairól (a kampány során)?” – vetette fel Vucic. „Senkinek sem kell félnie a térségben a szerbek és koszovói albánok közötti egyezségtől, a régió ugyanis ettől stabilabbá, erősebbé, és gazdaságilag vonzóbbá válik majd” – húzta alá Vucic. Hashim Thaci és Aleksandar Vucic az utóbbi néhány hétben több olyan kijelentést is tett, amely arra utal, hogy a szerb-koszovói viszony rendezése érdekében hajlandók lennének területcserét vagy határmódosítást kezdeményezni a két ország között.

Az elképzelést alapvetően a pristinai és a belgrádi kormány is ellenzi, az ellenzék azonban mindkét országban hangos tiltakozását fejezte ki az elképzelés ellen, noha sem a szerb, sem a koszovói elnök nem közölt részletes tervet. A sajtóban megjelent információk szerint a határmódosítást követően Szerbiához kerülnének a főként szerbek lakta észak-koszovói települések, míg Koszovóé lenne a dél-szerbiai, többségében albánok lakta Presevo-völgy.