Az ENSZ-főtitkára feketelistát készített

 

Harmincnyolc országot nevezett meg szerdán az ENSZ, köztük például Magyarországot, Oroszországot és Kínát, amelyek a világszervezet szerint szégyenletes módon lépnek fel a vele együttműködő emberjogi aktivistákkal szemben.

Az António Guterres ENSZ-főtitkár által készített jelentés szerint a pellengérre állított államokban a többi között bántalmazzák, megfigyelik, kriminalizálják vagy nyilvánosan megbélyegzik az áldozatokat vagy az emberi jogok védelmezőit, de van ahol a civileket jogellenesen letartóztatják, megkínozzák vagy akár meg is ölik.

Embereket azért büntetnek mert együttműködnek az ENSZ-szel

A világ tartozik azzal azoknak a bátraknak, akik kiállnak az emberi jogokért, akik kérésünkre információkkal látnak el minket és együttműködnek velünk, hogy szavatolják azt, hogy jogaikat tiszteletben tartsák – mondta Guterres. Szégyenteljes azért megbüntetni embereket, mert együttműködnek az Egyesült Nemzetek Szervezetével, és mindenkinek tennie kell azért, hogy ez véget érjen – tette hozzá.

Feketelista

A 38 ország között 19 már korábban is szerepelt ezen az ENSZ-feketelistán, 29 pedig most került fel rá első alkalommal. Ezek: Bahrein, Kamerun,  India, Kína, Kolumbia, Kuba, a Kongói Demokratikus Köztársaság, Dzsibuti, Egyiptom, Guatemala, Guyana, Honduras, Izrael, Kirgizisztán, Magyarország, a Maldív Köztársaság, Mali, Marokkó, Mianmar, Fülöp-szigetek, Oroszország, Ruanda, Szaúd-Arábia, Dél-Szudán, Thaiföld, Trinidad és Tobago, Törökország, Türkmenisztán és Venezuela.

Vádak, fenyegetések

Az emberi jogi aktivistákat gyakorta vádolják terrorizmussal, idegen hatalmakkal való együttműködéssel, vagy azzal, hogy ártanak az állam biztonságának vagy jó hírének – közli a jelentés, amely nyugtalanító tendenciának nevezi azt a jelenséget is, hogy a kormányok a nemzetbiztonságot és a terrorizmus elleni harcot használják fel arra, hogy civil szervezeteket elszigeteljenek az ENSZ-től.

Az ENSZ-szel együttműködő nőket sokszor fenyegetik azzal, hogy megerőszakolják őket, és rágalomhadjárat indul ellenük az interneten. A szervezet dolgozói pedig sokszor találkoztak olyanokkal, akik félnek, és nem mernek velük szóba állni, még az ENSZ New York-i és genfi központjában sem.

A jelentést Andrew Gilmour, az ENSZ emberi jogokért felelős főtitkárhelyettese fogja bemutatni a szervezet Emberi Jogi Tanácsában a jövő héten, aki azt mondta nyilatkozatában, hogy a listára került esetek csak a jéghegy csúcsát jelentik. Egyre gyakrabban találkozunk adminisztratív, jogi és politikai akadályokkal is, amelyekkel megfélemlítik és elhallgattatják a civil társadalmat – mondta Gilmour.

Néhány, a listán szereplő ország jelenleg is tagja az Emberi Jogi Tanácsnak, amely tavaly elfogadott határozatában megerősítette, hogy mindenkinek joga van szabadon kapcsolatba lépni az ENSZ-szel.