Politikai játszma zajlik az USA és Törökország között

 

Telefonkonferencián igyekezett megnyugtatni a befektetőket a török pénzügyminiszter, illetve elmagyarázni a török gazdasági vezetés álláspontját a helyzetről és a kilátásokról. A piacok enyhülni látszanak, a helyzetet generáló amerikai-török konfliktus viszont nem, hiszen nem csak gazdasági, de katonai téren is élesedik a helyzet. Ankara kapcsolata a NATO vezető hatalmával olyan mélyre zuhant, mint utoljára 43 éve Észak-Ciprus lerohanásakor.

Kövecsy-Oláh Péter, a Századvég elemzője a Kossuth Rádió Ütköző című műsorában elmondta, a lényeg az, hogy a gazdasági válság, ami elérte Törökországot, nem feltétlenül van szoros összefüggésben a török-amerikai kapcsolatokkal. Amennyiben politikai szempontból vizsgáljuk a dolgokat, akkor vannak olyan vélemények, amelyek szerint jól is jött a török elnöknek az, hogy az amúgy is ingatag gazdasági helyzet okozójaként meg tudja nevezni az Egyesült Államokat.

Recep Tayyip Erdoğan, Törökország elnöke úgy állítja be az egész konfliktust, mintha az csak és kizárólag a Törökország elleni amerikai áskálódás és pénzügyi támadásnak lenne az eredménye – fogalmazott az elemző. Hozzátette: 2002-2003 óta azt lehetett olvasni Törökországról, hogy stabilan növekszik a török gazdaság, egészen az utóbbi évekig.

Pénzfelvételre várakozó ügyfelek sorakoznak a török Ziraat Bank egyik frankfurti fiókja előtt 2018. augusztus 14-én. (Fotó: MTI/EPA/Mauritz Antin)

Oroszországtól tart az USA

Gyarmati István biztonságpolitikai szakértő a műsorban kifejtette: alapvetően a török gazdaság problémái a gazdaságpolitikából adódnak, amire rájátszott az az amerikai politika, aminek nem tetszik, hogy Törökország látványosan szembefordul Izraellel és látványosan közeledik Oroszországhoz.

Törökország letartóztatott egy amerikai állampolgárt, amit az amerikaiak nem fogadtak jól, azonban ilyen okok miatt nem alakul ki egy ilyen hatalmas konfliktus, mint ami jelenleg fennáll Amerika és Törökország között. Gyarmati István szerint a fő probléma az, hogy a törökök úgy tűnik feltartóztathatatlanul haladnak előre az úgynevezett S400-as orosz rakétakomplexum megvásárlása felé, ami egy NATO-tagországtól szokatlan dolog – fogalmazott a szakértő.

Hozzátette: a tény, hogy Oroszországtól fegyvert vásárolnak a törökök nem nagy dolog, de az említett rakétakomplexumnak a sajátossága, hogy ezt integrálni kell a török légvédelem és légierő rendszerében, ami hozzá tartozik a NATO rendszeréhez is. Tehát az S400-ason keresztül majdnem, hogy hozzáférést kapnának a NATO egész légvédelmi rendszeréhez az oroszok.

Ami pedig Donald Trump amerikai elnököt, – a szakértő szerint teljesen jogosan – meglehetősen izgatja az az, hogy esedékes lenne a világ legmodernebb repülőgépeinek, az F35-ösöknek a szállítása Törökország számára. Ez azt eredményezné, hogy ezeken keresztül az F35-ös gépek titkaiba is belenézhetnének az oroszok – tette hozzá Gyarmati István.

Fontos lenne az amerikai-török kapcsolat

Donald Trump egyébként többször bejelentette már, hogy bizonyos hadászati eszközöket nem adnak el senkinek. Kövecsy-Oláh Péter elmondta, sokszor mondtak már ilyet az amerikaiak, azonban ez sosem lett így. Véleménye szerint ez az adok-kapok is a politikai játszmák részét képezi. Nyilvánvalóan a gazdasági háború összefüggésben van a térségben zajló nagyon masszív politikai átrendeződéssel. Törökország szerepe ilyen szempontból egyébként nagyon fontos az amerikaiak számára – tette hozzá az elemző.

Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter és orosz hivatali partnere, Szergej Lavrov beszélget a tízedik alkalommal megrendezett Nagyköveti Konferencián Ankarában 2018. augusztus 14-én. (Fotó: MTI/EPA)

Gyarmati István szerint az amerikai elnöknek egy dolog foroghat a fejében, amikor a Közel-Keletre gondol, ez Irán, és ezzel kapcsolatban Izrael biztonsága. Amikor Törökország az oroszok felé közeledik, akkor az Trumpot idegesítheti – fogalmazott a szakértő.

Kövecsy-Oláh Péter szerint a számokat nézve kijelenthető, hogy az Egyesült Államok hadseregével nehéz felvenni a versenyt, pláne Törökországban. Az elemző szerint ez a török-izraeli kardcsörtetés nem annyira látványos. Hangsúlyozta: stratégiai kérdésekben, hadászati kérdésekben, katonai együttműködés kérdésében egy platformon van a két ország, annak ellenére, hogy a török elnök a belpolitikai üzenetekben szeret hivatkozni a palesztinokra.

A török-izraeli viszonyt az elemző nem tartja annyira kiélezettnek, hogy az okozója legyen az amerikai-török viszony megromlásának.