Egyre több az amatőr terrortámadás

 

Járókelők közé hajtott egy autós Londonban a brit parlamentnél. Hárman megsérültek, egy nő súlyosan. A huszonéves sofőrt letartóztatták, a környéket pedig lezárták. A hatóságok terrortámadásként kezelik a támadást, több szemtanú is azt mondta, a férfi szándékosan hajtott a kordonba, 80 km/órás sebességgel haladhatott, amikor elsodorta az embereket.

Donald Trump amerikai elnök Twitter-bejegyzésében úgy fogalmazott a londoni támadás kapcsán, hogy „egy újabb terrortámadás Londonban, ezek őrült állatok, akikkel keményen kell elbánni, és akikkel szemben erőt kell felmutatni”. Azonban láthattuk, hogy az elkövető amatőr volt – hangzott el az M1 Ma este című műsorában.

Horváth József biztonságpolitikai szakértő, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat volt operatív főigazgató-helyettese szerint ez az „amatőrség” nem azt jelenti, hogy nem lehetett volna ez az akció sokkal „eredményesebb”, hiszen akár több ember is megsérülhetett volna vagy halálos áldozatokat is követelhetett volna a támadás.

A szakértő szerint nem arra kell koncentrálni, hogy hány ember veszíti életét egy ilyen támadásban, hanem azt, hogy valaki végrehajtott egy ilyen akciót emberölési szándékkal. Elmondható tehát, hogy az amerikai elnöknek igaza van – jelentette ki Horváth József.

Véleménye szerint, ha a titkosszolgálatok embereinek sikerül kicsit mélyebbre ásni, akkor előbb-utóbb megtalálják azt a szálat, ami, ha csak közvetetten is, de biztosan befolyásolta vagy motiválta a fiatal elkövetőt az akció végrehajtására.

Hatékonyságnövelés?

Eddig is tapasztalható volt, hogy bár a média magányos elkövetőről beszélt, mindig volt egy imám vagy a börtönben egy erős személyiség, aki az elkövetőt motiválta, és arra buzdította, hogy egy ilyen tettet elkövessen – fogalmazott a szakértő.

Egyre hatásosabbnak tűnik a terrorelhárítási szervek munkája, azonban ha megnézzük az adatokat, 2017-ben harminchárom terrortámadásnak minősített eset történt, szemben a 2016-tal, amikor tizenhárom támadás történt. Azonban a tizenhárom eset során összesen 135-en haltak meg, míg a 2017-es támadások során 62-en – hangzott el a műsorban.

Biztonsági kordonokba hajtott egy autó Londonban (Fotó: MTI/AP/Frank Augstein)

Több az amatőr támadás

Horváth József szerint ezek a számok egyre inkább azt jelzik, hogy a támadások nem olyan profik mint korábban. Emellett pedig azt jelzik, hogy a támadók mögött álló logisztikai háttér jobban kiépített, mint eddig. Azokat az „alvó sejteket”, amelyek Európában vannak, még nem akarják bevetni, mert nincs olyan – számukra – megfelelő helyzet, hogy frontvonalba küldjék profi embereiket – mondta a szakértő.

Hozzátette: inkább a másod- és harmadrendű embereiket küldik harcba az ilyen támadásokhoz. Komoly humán struktúra létezik Európában a terrorszervezetek részéről, azonban jelenleg úgy látszik, ezt jegelték egy időre a radikális csoportok – fogalmazott Horváth József.

Talpig fegyverben jöttek Európába?

A szakértő szerint fontos tudni, hogy a szíriai harcok elől elvándorolt harcosok egy része Európa felé vette az irányt.

Nem tudja senki, hogy pontosan hányan érkezhettek, de az biztos, hogy a talpig fegyverben elvándorolt katonák új helyet kereshetnek, ahol létrehozhatnak egy úgynevezett Iszlám Állam 2.0-t. A Szíriából elvándorolt katonák másik része pedig vélhetően beszivárgott az illegális bevándorlók közé, és szintén Európa felé vették az irányt, hiszen ez számukra a legkönnyebb úti cél.