Az iszlámon belül is vitatott kérdés az arc teljes elfedése

 

Dániában augusztus 1-jével életbe lépett a burkatörvény, ami kivételt tesz arra az esetre, amikor valaki „felismerhető célból” visel az arcát elfedő ruhadarabot, ilyen például hideg időben a símaszk, vagy a motorozáshoz előírt bukósisak. Az ellenzők szerint a törvény negatívan érinti azokat a muzulmán nőket, akik maguktól szeretnének nikábot vagy burkát viselni, és sérti a vallási önkifejezéshez fűződő jogukat.

Dániában első alkalommal ezer korona (43 ezer forint) megfizetésével büntethető az, aki megsérti a törvényt, és a többszöri szabálysértők akár 10 ezer koronás (430 ezer forint) pénzbírsággal vagy hat hónapig terjedő szabadságvesztéssel is büntethetők.

A dán tilalom ellen a leghangosabban az Amnesty International tiltakozott emberi jogokra hivatkozva. A közelmúltban pedig az úgynevezett Nyílt Társadalom Igazságügyi Kezdeményezés jelentetett meg kritikát. Egy másik jogvédő szervezet a muszlim asszonyok elleni diszkriminációról beszél – hangzott el a Kossuth Rádióban. A kérdés az, hogy vajon az integráció megvalósítható-e a jól látható öltözködésbeli különállással.

Incze Nikoletta, a Politikai Iszlám Tanulmányok Központjának vezető kutatója a Kossuth Rádió Ütköző című műsorában elmondta: a burka, a nikáb és a hidzsáb viselése nem vallási kérdés. A politikai iszlám fogalmában tisztázása fontos. A kutató elmondta: minden olyan dolog politikainak számít az iszlám alapművei szerint, ami a nem muszlimok életére közvetlenül vagy közvetve kihat.

epa06761366 A burqa clad Yemeni woman waits to receive food supplies during the Muslim fasting month of Ramadan, in Sana’a, Yemen, 24 May 2018. Muslims around the world celebrate the holy month of Ramadan by praying during the night time and abstaining from eating, drinking, and sexual acts during the period between sunrise and sunset. Ramadan is the ninth month in the Islamic calendar and it is believed that the revelation of the first verse in Koran was during its last 10 nights.  EPA/YAHYA ARHAB

A kép illusztráció (Fotó: MTI/EPA/Yahya Arhab)

A nem muszlimokkal való bánásmód

Fontos tudni, hogy az iszlám alapműveinek több mint ötven százaléka nem azzal foglalkozik, hogyan miként kerülhetünk a mennyországba, vagy hogy kerülhetjük el a poklot, hanem azzal, hogy miként kell bánni azokkal, akik nem muszlimok.

Incze Nikoletta szerint érdekes kérdés, hogy az arc eltakarása a muszlim nők esetében miként érinti a nem muszlimokat. A kérdés megválaszolásához vissza kell menni a hetedik századi Arábiába, és meg kell vizsgálni, hogy Mohamed élete során milyen tanításokat hallhattunk arról, miért kell elfedni a nők arcát.

Erkölcstelen a nem „fátyolozott” nő

Abban az időszakban a rabszolga nők és szexrabszolgák tartása bevett dolog volt. Az erkölcsös muszlim asszonyok és a rabszolgák megkülönböztetési módja pedig a muszlim asszonyok úgynevezett lefátyolozása volt. Az arc teljes eltakarása azonban az iszlámon belül is vitatott kérdés – jelentette ki a szakértő.

Tehát az értelmezésükben, aki nem visel fejkendőt, az erkölcstelen, és vele bármi megtehető. Az iszlám alapművei rámutatnak arra, hogy a nem muszlimokkal nem az emberi jogoknak megfelelően lehet és szabad bánni – fogalmazott a szakember.

Az iszlám politikai ideológiai aspektusa?

Incze Nikoletta az új dán törvény kapcsán elmondta, ha a jogi részét nézzük, akkor ez egy politikai tettnek tekinthető, ami ellen – véleménye szerint –politikai szinten lehet fellépni. Kérdéses, hogy ez miként hat ki a nem muszlimok életére. Akadályozza a kommunikációt, hiszen a mi társadalmunk az egyenlőség értékrendjén alapszik, amibe beletartozik az, hogy egyenlően bánunk egymással, egymás szemébe tudunk nézni, és képesek vagyunk a kommunikálásra – véli a szakértő.

Hozzátette: a burka és nikáb viselésének kérdése eltereli a figyelmet arról, hogy valójában egy politikai ideológiai aspektusával állunk szemben az iszlámnak.

Különös ellenállók

Georg Spöttle biztonságpolitikai szakértő szerint az új dán törvény intézkedései főként a rendőrjárőrökre hárulnak. Amennyiben egy nő a teljes testét elfedő ruházatban jelenik meg, a rendőröknek igazoltatniuk kell őt. Amennyiben nem Szaúd-Arábiából érkező turistákról van szó, hanem Dániában regisztrált menekültekről, vagy második, harmadik generációs dán állampolgárokról, akkor azonnali helyszíni bírság kiszabása is szóba jöhet.

A szakértő ugyanakkor elmondta, egy különleges ellenállás is létrejött a szaúdiak részéről. Tehetős férfiak ugyanis jelentkeztek, hogy kifizetik a kiszabott bírságokat, a nők nyugodtan hordják a teljes testet elfedő ruházatot.

A biztonságpolitikai szakértő szerint azért tartogat ez biztonsági kockázatot, mert így egy-egy terrortámadás esetén az arcfelismerő rendszerek nem állják meg a helyüket. Spöttle szerint Afganisztánban történt már olyan támadás, amelyben egy nőnek öltözött férfi követett el merényletet. Bár Európában még nem történt ilyen, a teljes testet és arcot is elfedő ruházat viselése kockázatos lehet – tette hozzá.