Az őshonos kisebbségek értéket adnának az uniónak, ha az hagyná

 

Több mint két tucat országból gyűlt össze a FUEN tavaly indított aláírásgyűjtése, amely az őshonos kisebbségek ügyét hivatott reflektorfénybe helyezni. Tárnok Balázs kisebbségvédelmi jogász,a Rákóczi Szövetség alelnöke szerint végre megint igény van az európai őshonos kisebbségek ügyének jobbítására.

Tárnok Balázs európai uniós kisebbségvédelmi jogász annak a problematikájáról beszélt a hirado.hu-nak, hogy az őshonos kisebbségek és a bevándorló kisebbségek között nagyon nehéz jogilag különbséget tenni. Ez egy ma még elég nehezen áthidalható jogi probléma. Már most vannak arra utaló jelek, hogy a következő időszakra is meghatározza majd a politikai közbeszédet.

Az őshonos kisebbségeknek európai szintű védelmet szorgalmazó európai polgári kezdeményezés, a Minority SafePack Magyarországon összegyűjtött aláírásait tartalmazó dobozokat viszik a Nemzeti Választási Irodába Budapesten. (Fotó: MTI/Balogh Zoltán)

A FUEN aláírásgyűjtésének Rákóczi Szövetség általi főkoordinátora szerint az őshonos nemzetiségek védelmének kérdése az európai nemzetközi szervezetekben leginkább a kilencvenes évek elején vált aktuálissá. A délszláv háború felkorbácsolta a történéseket. Ha ma ránézünk az őshonos nemzeti kisebbségek helyzetére, akkor azt látni, hogy több országban nem okoz ez olyan akkut problémát, ami stabilitási tényezőként értékelhető lenne.  Alapvetően a nyugat-európai nemzeti kisebbségek inkább egyfajta kulturális, nyelvi identitási alapú kérdésként tekintenek rá. Hogy mégis mennyire égető problémáról van szó, arra a délszláv háború világított rá.

Az Európai Unió esetében leginkább a 2004 után csatlakozó országok tekintetében merült fel ez a kérdés, aminek a gyökere Közép-Kelet-Európa történelmi múltjában keresendő. A kilencvenes évek közepén az Európa Tanácsban megszületett két nagyon fontos egyezmény: a kisebbségvédelmi keretegyezmény és a nyelvi charta. Ezzel egy folyamat indult el: kezdtek odafigyelni a nemzeti kisebbségekre. Mindazonáltal ez a lendület kissé megtört a kétezres évek elejére. Mintha most más szelek kezdenének megint fújni. Idén Csáky Pál nevével fémjelezve európai parlamenti határozat született, zajlik a Minority SafePack is, újra napirendre került az európai őshonos kisebbségek jogállásáról szóló vita – hangsúlyozta Tárnok.

Nincs meg a jogi definíció

Alapvető probléma még mindig az értelmezésbeli vita: a nemzeti kisebbségeknek olyan jogi definíciója hiányzik, ami jól körülírhatóan meghatározza, ki mindenki tartozik az adott közösségbe. Noha vannak ilyen – viszonylag pontos definíciók, elég ismertek is –, például az Európa Tanács ilyen jellegű ajánlása nem új keletű. Ám azok a dokumentumok, amik kötelező jellegűek lennének, nemzetközi jogi szempontból a tagállamok számára, nem határoznak meg ilyen definíciót.

Kövér László, az Országgyűlés és az Alapítvány a Magyar Nemzeti Közösségek Európai Érdekképviseletéért (HUNINEU) elnöke (k), Vincze Loránt, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) elnöke (b) és Csáky Csongor, a Rákóczi Szövetség főtitkára (j) a Minority SafePack Magyarországon összegyűjtött aláírásainak benyújtásához kapcsolódó konferencián. (Fotó: MTI/Bruzák Noémi)

Ki-ki ragaszkodik a saját narratívájához

Ennek az az oka, hogy azok a tagállamok, amelyek „nem kifejezetten barátai” a nemzeti kisebbségeknek abban a pillanatban, hogy olyan dokumentumról tárgyalnának, ami jogi kötőerővel bírna számukra, rendre meggátolják ezeknek a folyamatoknak a létrejöttét. Sokan úgy gondolják, hogy a ragaszkodás a nemzeti kisebbségek definíciójához nem a legcélravezetőbb út. Egyfajta „definíciós csapdának” élik meg. Éppen emiatt sokan nem szeretik ezt a definíciós kérdéskört erőltetni, mert rögtön konfliktusforrás lesz belőle. Általánosabb szabályozással kellene a kisebbségek védelmére törekedni – vélte Tárnok Balázs.

A tagállamok egymás között nem értik egymás ez irányú gondolatait. Ma már a „legújabb” kisebbségek helyzete adhat okot a vitára, mert a sokat emlegetett svédországi finnek és finnországi svédek olyannyira rendezett körülmények között tudják magukat, amelyre jogi környezetüket figyelembe véve kevés példa akad.

A politikai törpe

Az Európai Unió – mint köztudott, évek óta ez a szólás járja róla – „gazdasági óriás, de politikai törpe”. Ez azt jelenti, hogy kényes politikai kérdésekben az unió nem, vagy csak nagyon óvatosan mer előbbre lépni. Azokban a gazdasági kérdésekben, ahol a tagállamoknak érdekük a megegyezés, ott már régóta működik az uniós szabályozás. De már az állampolgárság, a nemzeti kisebbségek kérdésében vagy a szexuális orientáció jogkiterjesztésének a kérdésében korántsem ennyire egyértelmű Brüsszel bátorsága. Ezek mind-mind tagállami hatáskörökben maradtak. A kisebbségvédelmet ellenző tagországoknál – Románia, Szlovákia, Görögország – ragaszkodnak a saját hatáskörük védelméhez – húzta alá a kisebbségvédelemmel foglalkozó jogász. A másfajta – nem etnikai, faji, nyelvi alapú – kisebbségekkel az európai jog igen szűkszavúan foglalkozik. Ennek inkább politikai vonatkozásai vannak.

Jelenleg a bevándorlás kérdése a politikai realitás: választásokat dönthet el. Az emberek emiatt hovatovább jobban ismerik már melyik országban milyen összetételű, és helyzetű az új bevándorló kisebbség, mint azt, hogy például Franciaországban az őshonos breton közösség miféle nyelvi és politikai jogokkal rendelkezik. Ennek egyszerű az oka: a politikai marketing szempontjából sokkal „eladhatóbb” a menekültekkel vagy migránsokkal való törődés. Elvitathatatlan szerepe van ebben a „felnagyításban” a médiának is – jelezte Tárnok Balázs.

Magyar siker

A Minority SafePack abban nyújt nagy segítséget, hogy míg korábban csak egy-egy ajánlás született az Európai Parlamentben, ami nem jutott el az egyszerű emberekhez, most az aláírásgyűjtés révén világossá vált sokak számára, milyen fontos kérdés a kisebbségek védelme.

Rövidtávon a FUEN arról határozott, hogy magas szintű politikai tanácskozást kezdeményez az Európai Bizottsággal. Ha a FUEN elnöksége úgy ítéli meg, hogy az EB nem lesz nyitott ezekre a magas szintű tárgyalásokra, akkor a FUEN kongresszusa felhatalmazza az elnökséget arra, hogy várják meg az esedékes európai parlamenti választásokat, és az új bizottságnak nyújtsák majd be a kezdeményezést. Májusban lesznek az EP-választások. Mire feláll az új testület, ősz lesz – majdnem bizonyos, hogy a FUEN kivárja, hogyan fog alakulni a brüsszeli politikai helyzet.

Meg kell tanulnunk nekünk is kommunikálnunk a saját gondjainkat. A FUEN mögött – most, köszönve Budapest politikájának és a petíciót aláíró kárpát-medencei embereknek – óriási legitimitás lett. A Minority SafePack nem egy folyamat lezárása, hanem épp egy ugródeszka, amelynek az a célja, hogy az unió komolyan foglalkozzon minden őshonos kisebbségének a gondjaival – zárta gondolatait Tárnok Balázs, a Rákóczi Szövetség alelnöke.