Az ENSZ maga sem tudja, hogyan reformálja meg a szervezetet

 

Az elmúlt hét egyik legfontosabb bel-, és külpolitikai híre az, hogy Magyarország kilép az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) globális migrációs folyamatából. A magyar álláspont szerint ugyanis a készülő dokumentum ellentétes a józan ésszel és az európai biztonság helyreállításának szándékával is. A csomagnak az az alapállása, hogy a migráció jó és kivédhetetlen jelenség. A magyar kormány ezt az alapvetést elfogadhatatlannak tartja, és olyan rossz folyamatként tekint a migrációra, amelynek rendkívül súlyos biztonsági kockázatai vannak.

Kiszelly Zoltán politológus a Kossuth Rádió Vasárnap Újság című műsorában elmondta, az ENSZ a második világháború győztes hatalmainak intézménye. Az akkori hatalmak közül az Amerikai Egyesült Államok, Kína és Oroszország tudta megőrizni világszerte vezető szerepét. Anglia és Franciaország bár atomnagyhatalom, a világban gyakorolt befolyásuk csökkent, míg az erős gazdasági hatalmak, amelyek a vesztesekhez tartoztak, – Japán, Németország és Olaszország – nem kapnak szerepet a szövetségben – fogalmazott a politológus.

Hozzátette: a feltörekvő hatalmak, mint India és Brazília szintén nincsenek benne a döntéshozó testületben. Kiszelly Zoltán szerint az ENSZ reformra szorul, amit maga a szövetség is tud, azonban a reformok megvalósítását, azt, hogy melyik országokat vegyék be a szövetségbe, még saját maguk sem tudják, így ez a reform hosszasan elhúzódhat.

Németországba igyekvő illegális bevándorlók az osztrák-német határ német oldalán fekvő Freilassingnál 2015. szeptember 17-én. (MTI/EPA/Marc Müller)

Képünk illusztráció (Fotó: MTI/EPA/Marc Müller)

Magyarország kilép az ENSZ globális migrációs csomag elfogadási folyamatából – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. A bevándorlást ugyanis alapjoggá kívánják tenni – hangzott el a műsorban. Kiszelly Zoltán elmondta: a világban a kontinensek között alig van népvándorlás. Afrikából és Ázsiából azonban Európa felé egy erőteljes, ellenőrizetlen mozgás indult meg néhány éve. Az Egyesült Államokban is van ehhez hasonló, de az ellenőrzött mozgás.

Hozzátette: Ausztráliában is volt gumicsónakos és halászhajós illegális bevándorlási áramlás, azonban az ausztrálok ezt elapasztották azzal, hogy aki illegálisan érkezik, azt két szigetre viszik, és ott döntenek sorsukról. Akiket nem fogadnak be, azokat visszaviszik oda, ahonnan érkeztek. Kijelentette: nem a tenger nagysága védi meg egy-egy kontinens lakosságát az illegális bevándorlóktól, hanem az erős jogszabályok.

Kell a jogi háttér

A politológus kiemelte: a magyar határzár is azért működik, mert egy komoly jogi szabályozás áll mögötte. Azért fontos ez, mert az ENSZ legtöbb országa kibocsátó ország. Afrika és Ázsia „lakosságfelesleggel” küzd, túlszaporodás jellemző országaikra. Így tehát ez az óriási tömeg, ahogy az a történelem során mindig így volt, népvándorlás keretében keresi a helyét – fogalmazott a politológus.

Kiszelly Zoltán szerint ezek a kibocsátó országok „örülnek annak, hogy megszabadulhatnak a lakosságfeleslegtől. Ezért sem veszik vissza az elutasított menedékkérőket.”

Láthatjuk, hogy az Egyesült Államok Donald Trump elnöksége alatt kilépett az ENSZ-egyezményből, Magyarország is bejelentette, hogy kilép. Vannak más országok, amelyek az ENSZ más menekültügyi programjaiból léptek ki. Tavaly decemberben Dánia, nemrég pedig Svájc is bejelentette, hogy kilép az átvételi programból, mert olyan mértéket ért el a migránsok beérkezése, hogy nem tudták kezelni.

Szavazatot várnak a befogadásért

A valóságban az a probléma, hogy a népességfogyást és az öregedő társadalmat egyes politikusok, spekulánsok vagy bankok olcsó munkaerő beépítésével akarják orvosolni. Kiszely Zoltán szerint van egy toló hatás a túlnépesedéssel küzdő országokban. „Ők nyugodt szívvel engedik elvándorolni a népesség egy részét” – mondta. Ezzel szemben az ENSZ egyes tagországaiban, illetve Európa számos országában a népességcsökkenés okoz jelentős gondot.

A küldő országok egyfajta gazdasági előnyt látnak abban, hogy elvándoroljanak az emberek, nyomást akarnak kiengedni a palackból – fogalmazott a politológus.

Hozzátette: láthatjuk, hogy az olcsó munkaerőben és spekulációban érdekelt rész leginkább Soros György nevéhez köthető, azonban vannak olyan politikusok is, akik támogatják a menekülteket, ugyanis ha a migránsok Európába jönnek, és állampolgárságot kapnak, akkor azokra a pártokra szavaznak, amelyeknek politikusai tárt karokkal várták őket – fogalmazott a szakértő.

Az érdekek találkozásakor tehát a migrációt ellenzők vannak kisebbségben, és ezeket az ellenző országokat megpróbálják megbélyegezni.

Kiszelly Zoltán kiemelte: Magyarország történelme megmutatta számunkra, hogy „a népek országútján egy ország és egy nép hamarabb találkozik bizonyos folyamatokkal. Többször megélte már  a magyar nép, hogy fegyverrel, vagy akár – ahogy az 2015-ben történt – békésen, de rengetegen érkeznek. A történelmünk során megtapasztaltuk azt, hogy a hasonló kultúrájú és vallású emberekkel együtt lehet élni, sikeresen lehet őket integrálni.

Fontos azonban hozzátenni, hogy láthattuk a kialakult no-go zónákat és a párhuzamos társadalmakat, a sikertelen integrációt több európai országban is. Magyarország ezt szeretné elkerülni, és jobb lenne, ha ebből nem részesülnénk – vélte a politológus.