Kérdés, hogy mi hangzott el Putyin és Trump négyszemközti megbeszélésén

 

Szakértők szerint nem valószínű, hogy az évek óta húzódó orosz–amerikai konfliktus végére pont került a két nagyhatalom vezetőjének hétfői, helsinki találkozóján, az viszont lehetséges, hogy valami elkezdődött.

A Helsinkiben tartott orosz–amerikai csúcstalálkozó előtt Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök nyilatkozatban állt ki a 2014-ben, az ukrajnai orosz beavatkozás nyomán elmérgesedett viszony mielőbbi rendezéséért. Putyin így fogalmazott: „ideje a kapcsolatainkról is beszélni, és éppen elég ügy gyűlt fel ahhoz, hogy végre ezekre odafigyeljünk”. Trump arról beszélt, hogy Kína mellett Oroszország is fontos nagyhatalom, és ahogyan ő elnöki kampánya során többször hangsúlyozta, „jóban lenni Oroszországgal jó dolog, nem pedig rossz dolog”.

Donald Trump szerint noha még a  hidegháború idején sem volt olyan feszült a viszony a két ország között, mint az elmúlt néhány évben – ők ezt a problémát a néhány órás találkozó alatt megoldották. Frank Tibor Amerika-szakértő az M1 Szemtől szembe című műsorában viszont kijelentette: nem valószínű, hogy a rövid találkozó pontot tett a rossz viszony végére. Fontosnak tartotta kiemelni azt is, hogy a beszélgetésnek volt egy körülbelül kétórás, négyszemközti része, amelyen a két elnökön kívül csak a tolmácsok voltak jelen, és amelyen jegyzőkönyv sem készült – hogy itt mi történt, mi hangzott el, az „titok, amit még föl kell fejtenünk”.


Nem született megoldás a konfliktusokra a találkozón Ilyash György Oroszország-szakértő, a Külügyi és Külgazdasági Intézet munkatársa szerint sem. Egy ilyen rövid találkozó – fogalmazott – arra elég talán, hogy elindítsanak egy folyamatot, amelynek a végén valamilyen rendeződés elképzelhető, „de ez sem a közeljövő zenéje”.

Rendre elvéreznek Trump EU-vezetőkkel folytatott tárgyalásai

Frank Tibor a műsorban úgy fogalmazott: a NATO-csúcs nyomán jól látszik a repedés az Egyesült Államok és az EU között. A szakértő szerint rendre rosszul sikerülnek Trump EU-vezetőkkel folytatott tárgyalásai, és bár szerencsés gondolata volt, hogy az angol királynőnél tett látogatása nyomán együtt mutatkozzon a királyi családdal, „az emberek igazából eredményeket szeretnének látni és nem egyfajta látványpékséget, ami Trump diplomáciáját jellemzi” – mondta.

Elégtelenül előkészített találkozó?

Az Oroszország-szakértő a műsorban rámutatott arra, hogy a két nagyhatalom vezetőjének helsinki találkozója nem a szokásos módon, a szokásos precizitással előkészített tárgyalás volt. A szakértőnek meggyőződése, hogy mindkét fél megfelelő prioritásrendszerrel érkezett a találkozóra és a napirendi pontok hiánya inkább azt mutatja, hogy nem lehetett tudni, milyen irányba tudnak majd elmozdulni a felek.

Frank Tibor is megerősítette azt a  véleményt, amely szerint a találkozó nem megfelelően előkészített volt. Ő úgy fogalmazott, Donald Trump diplomáciai adottságai eleve szerények.

Meglátása szerint Trump szándékában állt győztesként hazatérni, győzelem lenne számára, ha sikerülne Putyinnal megállapodni úgy, hogy közben ő maga van nyeregben. Ennek ellentmondani látszik, hogy Vlagyimir Putyin mintegy fél órával később érkezett a tárgyalásra – ami akár megalázó is lehetett Trump számára. Ilyash György szerint ugyanakkor Putyin részéről a késedelem nem biztos, hogy gesztusértékű volt, hiszen több diplomáciai találkozóra is késve érkezett már – „másrészről az ember azt várná, hogy amikor Trumppal találkozik, akkor talán kivételt tesz”.

Fotó: EPA/Anatoly Maltsev

„Jó kezdet”

Több mint két órán át tartott Donald Trump amerikai elnök és Vlagyimir Putyin orosz államfő négyszemközti találkozója hétfőn Helsinkiben. A tolmácsok jelenlétében zajlott megbeszélést Trump „jó kezdetnek” minősítette. Az orosz–amerikai csúcstalálkozó munkaebéd keretében folytatódott. Donald Trumphoz és Vlagyimir Putyinhoz csatlakozott ekkor amerikai részről Mike Pompeo külügyminiszter, Jon Huntsman, az Egyesült Államok moszkvai nagykövete, orosz részről pedig Szergej Lavrov külügyminiszter, Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő, valamint Jurij Usakov, Vlagyimir Putyin külpolitikai tanácsadója.

A csúcstalálkozót lezáró sajtótájékoztatón Putyin és Trump egyaránt pozitív mérleget vont. Vlagyimir Putyin szerint nem sikerült ugyan minden problémát megoldani, de – mint fogalmazott – a kezdeti lépést megtették. Donald Trump termékeny és konstruktív párbeszédről beszélt.

Putyin szerint az amerikai partnerével folytatott tárgyalások a bizalom helyreállítását szolgálják; hangsúlyozta, megbeszéléseik Trumppal őszinték és hasznosak voltak. Mint mondta, a mostani egy nehéz időszak az orosz–amerikai kapcsolatokban, de nincs objektív oka ezeknek a nehézségeknek, a hidegháború ugyanis véget ért.

Fotó: EPA/Anatoly Maltsev

Szóba került az orosz beavatkozás kérdése is

Putyin a sajtóeseményen kijelentette: Oroszország nem avatkozott be az Egyesült Államok 2016-os elnökválasztási folyamatba. Az orosz elnök utalt arra, hogy hogy megbeszélésük során Trump szóba hozta a témát. Ugyanakkor leszögezte: az amerikai állításokhoz kézzelfogható bizonyítékot kellene szolgáltatni.

Oroszországnak és az Egyesült Államoknak egyesíteniük kell erőfeszítéseiket a közös fenyegetésekkel szemben – tette hozzá. Leszögezte: meg kell hosszabbítani a nukleáris fegyverek korlátozásáról szóló, 2010-ben aláírt START III. egyezmény hatályát az Egyesült Államok és Oroszország között. Putyin konkrét javaslatokat is tett Trumpnak a fegyverek korlátozásáról, egyben nagyra értékelte Donald Trump hozzájárulását a Koreai-félsziget problémáinak rendezéséhez.

Szíriáról szólva Putyin felszólította az Egyesült Államokat, hogy közös erőfeszítéssel vessenek véget a konfliktusnak.

Fotó: EPA/Alexey Nikolsky

Trump szerint vége a rossz kapcsolatnak

A sajtótájékoztatón az amerikai elnök leszögezte: soha nem volt rosszabb az Egyesült Államok és Oroszország viszonya, mint most. De ennek vége – hangsúlyozta. Trump kiemelte, hogy a diplomácia fontosabb a konfliktusnál és az ellenségeskedésnél, meg kell találni az Egyesült Államok és Oroszország közötti együttműködés lehetőségeit.

Az amerikai elnök kiemelte, hogy a megkezdett párbeszéd folytatódni fog, hosszabb folyamat vette most kezdetét, s több találkozóra készül Vlagyimir Putyinnal. Úgy fogalmazott: mindkét ország felelős azért, hogy a 2016-os amerikai választási folyamatba történt beavatkozás miatt meg megromlottak az amerikai–orosz kapcsolatok. Trump megismételte: semmiféle összejátszás nem volt kampánycsapata és orosz tisztségviselők között. Szavai szerint azért győzött – „méghozzá könnyen” – az elnökválasztáson, mert „briliáns kampányt” folytatott.

Elmondta, hogy a mostani megbeszélésen érintették a világpolitika olyan fontos kérdéseit, mint a Közel-Kelet, az Iránra gyakorolt nyomás fontossága, valamint a kiberbűnözés elleni közös fellépés. Példaként Szíriát említette, ahol sikeresen működnek együtt az amerikai és az orosz katonák. Az amerikai elnök hozzátette: Washington kész segítséget nyújtani a szíriai humanitárius válság civil áldozatainak. Kérdésre válaszolva kitért arra is: Oroszországgal együtt közösen munkálkodnak majd azon, hogy segítsenek Izrael biztonságának garantálásában.

Újságírói kérdésre válaszolva az amerikai elnök kitért arra is, hogy az épülő Északi Áramlat 2 gázvezetéknek tisztes versenytársa lehet az Egyesült Államokból szállított LNG-gáz.

Kapcsolódó tartalom