A magyar állásponthoz közelít az uniós migrációs politika

 

Három évvel ezelőtt még elképzelhetetlennek tűnt, hogy az EU vezető politikusai a határvédelem megerősítéséről beszéljenek, de Magyarország már három éve mondja, hogy a külső határokat kell megvédeni – értékelte a csütörtöki innsbrucki találkozót Horváth József biztonságpolitikai szakértő.

Az EU-tagországok bel- és igazságügyi minisztereinek informális innsbrucki találkozóján az olasz belügyminiszter Matteo Salvini azt szorgalmazta, hogy az unió tegyen további erőfeszítéseket az illegális bevándorlás megfékezésére.

Az osztrák belügyminiszter pedig arról beszélt: soros elnökként Ausztria azon fog munkálkodni, hogy a gyakorlatban is megvalósítsa a legutóbbi EU-csúcstalálkozón a menekültpolitika terén hozott döntéseket, valamint előterjesztik a külső határvédelmet megerősítő, és az embercsempészet visszaszorítását célzó intézkedéseket.

Az elmúlt három évben jelentős fejlődésen ment keresztül az európai uniós álláspont, de még mindig messze vagyunk a céltól. A várakozások szerint az Európai Unió csak 2-4 év múlva lesz képes megvédeni külső határait, de ennél hamarabb kell intézkedni, mert addig újabb migránsáradattal nézhetünk szembe – figyelmeztetett a polgári és katonai titkosszolgálatok volt főigazgató-helyettese.

Erre azért is szükség van, mert Törökországban, Jordániában és Libanonban több millióan vannak menekülttáborokban, akiknek rendezetlen a helyzete, és Líbia sem tudja megvédeni a határait, vagyis a külső kockázati tényezők száma nem csökkent.

Összejátszanak az embercsempészekkel

Az olasz belügyminiszter többször vádolta Soros Györgyöt azzal, hogy migránsokkal akarja elárasztani Olaszországot és Európát, az általa finanszírozott NGO-k pedig összejátszanak az afrikai embercsempészekkel.

Salvini azért mer ilyeneket elmondani, mert az olasz titkosszolgálatoknak konkrét információi vannak arról, hogy a Földközi-tengeren tevékenykedő civil szervezetek hajói együttműködnek az embercsempészekkel, és mintegy utazási irodaként működnek – mondta a biztonságpolitikai szakértő.

Az olasz belügyminiszternek bizonyítékai vannak, hogy ezek az NGO-k bizonyos érdekcsoportok pénzéből dolgoznak, és nem pusztán humanitárius szándék vezérli őket – tette hozzá.

Még az ötletelésnél tartanak

Az Európai Unió tagállamai között is érdekellentétek vannak. Felmerültek olyan elképzelések, hogy Albániában és Macedóniában menekülttáborokat hozzanak létre – hangzott el az adásban.

Ezek még azok az ötletelések, amelyek végén jutunk el a magyar állásponthoz, hogy az EU határain kívül kell biztonságos táborokat létrehozni, ahol a biztonsági ellenőrzéseket is végre lehet hajtani – mondta a szakértő, aki kivitelezhetetlen nevezte a német belügyminiszter felvetését, hogy 1-2 nap alatt ellenőrizzék a Németországba érkező migránsokat.

A kitoloncolás kudarcát firtató kérdésről elmondta: politikai döntés kérdése, hogy korlátozzák a mozgásukban azokat, akik megkapták a kiutasítási végzést. Ennek egyik feltétele lenne, hogy tranzit-megállapodást kössenek a küldő országokkal. A kitoloncolásoknak pedig csak akkor lenne értelme, ha egyben a külső határokat is lezárnák, hogy a távozók helyére ne érkezzenek újak. A logisztikai problémákra megoldás lehet, hogy nem utasszállító, hanem katonai repülőgépeken szállítják el a kiutasított migránsokat.

A balkáni régióban „ragadt” mintegy 100-120 ezer migránst érintő kérdésről elmondta: a magyar határzárral egy új útvonal alakult ki, amely a Balkán muzulmán régióján keresztül vezet. Magyarország és Európa biztonsága szempontjából veszélyt jelentene, ha az iszlám radikalizmus térhódítása a Balkánon is teret nyerne – figyelmeztetett a szakértő.