Hiányzik a politikai akarat a határok védelmére

 

Külső határok védelme nélkül az Európába irányuló migrációs hullámot nem lehet feltartani. A katonai, rendészeti feltételek adottak az ellenőrzéshez, de a nyugati döntéshozók csak lassan eszmélnek.

Az adásban idézték Fabrice Leggeri, az európai uniós határvédelmi ügynökség, a Frontex vezetőjének egyik nyilatkozatát, aki azt mondta hogy a migrációs útvonalak alakulása szempontjából jelenleg Spanyolország ad leginkább okot az aggodalomra.

Júniusban mintegy 6000 ember kelt át a Földközi-tengeren Spanyolországba, “és ha a számok ugyanúgy emelkednek tovább, mint most, akkor ez az útvonal válik majd a legjelentősebbé” – magyarázta Leggeri. Az érkezők nagyjából fele marokkói, a többiek Nyugat-Afrika más országaiból jöttek.

Pedro Sánchez új bevándorláspárti spanyol kormánya el akarja távolítani a két marokkói spanyol enklávé, Ceuta és Melilla körül emelt hat méter magas biztonsági határzárról a szögesdrótot.

Domonkos Endre, a Budapesti Gazdasági Egyetem tanszékvezetője szerint ez beláthatatlan következménnyel járna, mivel a szubszuharai térség felől egy erős migrációs nyomás nehezedik Spanyolországra.


Líbia és Marokkó is a markát tartja

Horváth József biztonságpolitikai szakértője szerint pénzszerzési célok vezérlik, mind Líbiát, mind Marokkót, amikor a migráció megállítása kerül szóba.

Felidézte a líbiai egységkormány álláspontját, mely szerint, ha az Európai Uniótól támogatást kapnak, akkor megállítják a migránsok hajóit. Úgy vélte, hogy Marokkó, amely a két enklávéval különleges helyzetben van Spanyolországgal, szintén hasonlóan jár el.

„Amikor néhány száz embert jelzésértékkel oda engednek a kerítéshez az arról szól, hogy úgy gondolják, hogy elérkezett az idő, hogy a spanyol kormány a kasszához járuljon” – fogalmazott.

Ha lebontják a kerítést, azzal létrehoznak két olyan hot spotot spanyol területen, ahol aztán nagy számban adhatják be a menedékkérelmüket a migránsok, hangzott el az adásban.

A BGE tudományos munkatársa úgy vélte, a spanyol szocialista kormány jóval megengedőbb hangnemet üt meg a bevándorlás kérdésében, mint elődje.

Az Aquarius befogadás után szinte nem telik el nap, hogy ne menekítenének ki migránsokat a tengerből. Gibraltár környékén a napokban mentettek meg, több mint ezer menekültet.

Domonkos Endre kiemelte Gibraltár egyre fontosabb szerepét, amely  a nagy hajóforgalom ellenére egyre fontosabb átkelő lett a bevándorlók számára.

„Az embercsempészek tesztelik ezt az átkelőhelyet, mivel a Balkánon feltorlódott egy nagy migráns tömeg, Olaszország szigorította migránspolitikáját és Magyarországon ott a kerítés”. Horváth József kiemelte, hogy ennek a tesztnek az is része, hogy Gibraltár Nagy-Britannia, egy kiemelt úticélja a migránsoknak.

 Versenyfutás az idővel

Miközben több államban is szigorítottak a bevándorlási politikán, megint van egy tagállam, amely az Európai Parlament támogatásával kinyitja kapuit.

A biztonságpolitikai szakértő szerint most versenyfutás van az idővel az Európai Parlamenti választások előtt, hogy még kihasználják a kiskapukat.

„Vannak olyanok, akik szerint Európának jót tenne egy migrációs tömeg, akivel „vérfrissítést hajtanának végre és most megpróbálják megkeresni a kiskapukat, hogy nagy számban bejussanak migránsok és most Spanyolország tűnik ennek.”

Hozzátette: a Balkánon még él a „mecsetek útvonala”, ahol még több ezer van úton, míg Görögországban is több tízezer ember rekedt és ők még szeretnének bejutni az Európai Unióba még mielőtt a kapuk záródnak”.

Kidobott pénz

Az Európai Bizottság a napokban döntött arról, hogy újabb 90,5 millió eurót utalnak át az EU afrikai pénzalapjába, amelyet elsősorban a határvédelem erősítésére, illetve a migránsok életkörülményeinek javítására fognak fordítani.

Ezzel kapcsolatban Domonkos Endre elmondta, nem sokat ér a program, ha nincs mögötte egy koherens, kidolgozott migrációs stratégia.

Az alapvető probléma szerinte, hogy a szubszaharai államok, diszfunkcionálisak, politikailag és gazdaságilag is instabilak. A térséget globális felmelegedés, a víz- és élelmiszerhiány hatványozottan érint

Horváth József szerint  amíg az EU nem dönti el, hogy Észak-Afrikában akár katonai erővel olyan védett övezeteteket alakítsanak ki, ahol képesek lesznek arra, hogy nem 24 óra, hanem több hét alatt bírálják el, ki jogosult belépésre és ki nem, addig minden egyes eurócent kidobott pénz.

Nemzeti hatáskör

Arra a kérdésre, hogy kinek kéne eldönteni, hogy kik jöhetnének be Európába, Horváth József úgy felelt, hogy ezt nemzetállami határkörben kell tartani.

Ezzel a BGE docense is egyetértett, szerinte is tagállami hatáskörben kell tartani a migrációs politikát. Kiemelten fontos, hogy egy integrált, külső határvédelmi rendszert építsenek ki az észak afrikai partok mentén, nemcsak a Frontex közreműködésével, hanem adott esetben a NATO államok részvételével, amellyel biztosítható lenne, hogy hadihajók felvonultatásával visszatartsák a tömeget.

Külső határok védelme nélkül ezt a migrációt hullámot nem lehet feltartani – nyomatékosította Domonkos Endre. Olaszországnak, Görögországnak, Spanyolországnak komoly tengeri flottája van, az ő feladatuk lenne a saját határaik védelme.

Nem a katonai képességek hiánya, hanem a politikai szándék hiánya miatt nem teszik, az EU-nak megvan a képessége, hogy megvédje, tengeri határait – mondta a BGE docense.

A migránsok 90 százaléka gazdasági bevándorló és csak 10 százalék érkezik háborús övezetből – tette hozzá Domonkos Endre, aki hozzátette, hogy Európának védelmi képességek rendelkezésre állnak, de a politikai akarat hiányzik.

A kötelező kvótákkal kapcsolatban kifejtette, hogy az Európai Bizottság adatai szerint csak Málta teljesítette előírt kötelezettségét. Spanyolország a maga részéről a rá eső  9,200 főből mindössze 1,280 főt fogadott be.

Mindaddig, amíg a térséget nem sikerül politikailag megszilárdítani és működőképes állapotba hozni és tartani az államokat, addig nem lehet a gazdasági migrációt megállítani – mondta Horváth József.

Soros madridi látogatása 

Soros György két pénzügyi szakértő kísérletével a múlt héten Madridba látogatott, ahol titokban találkozott Pedro Sánchez új baloldali spanyol miniszterelnökkel. Három nappal később 26 millió támogatás gyorssegélyt kapott az Európai Bizottságtól

Domonkos Endre elmondta,hogy 27 ezer illegális bevándorló érkezett tavaly Spanyolországba, amely duplája az előző évinek. A migrációs nyomás nem fog enyhülni, ebben az is szerepet játszik, hogy a spanyol kormány összeurópai megoldást sürget, viszont ez nincs, mivel jövő májusban EP választások lesznek és a szubszaharai térség felől a nyomás egyre jobban nő.

Teljesen mindegy mekkora fejlesztési segélyt kapnak az afrikai államok, ha azok működésképtelenek és a folyósított segély eltűnik a korrupcióban

Horváth József szerint is van összefüggés a Soros György látogatása és a az uniós gyorssegély intézése között, és felveti a nemzeti szuverenitás kérdését is.

„Tegyük fel ha egy ázsiai vagy a volt szovjet térségből érkező milliárdos tenné ezt, akkor hivatalból kellene eljárást indítani”  – mondta.

Megengedőbbek Spanyolországgal szemben

Domonkos Endre elmondta, hogy az Európai Bizottság megengedőbb álláspontot tanúsít Spanyolországgal szemben, amit az is indokolhat, hogy az ország komoly gazdasági és pénzügyi válságon ment át 2008 és 2012 között. Brüsszel a költségvetési hiány kérdésében is megengedőbb volt Madriddal szemben.