Bizalmi pozícióban Magyarország

 

Bizalmi pozíciót jelent Magyarország számára, hogy hazánkban is létesülhet a Kínai–Kelet-Közép-Európai Bankközi Szövetség Koordinációs Központja – mondta az M1 Ma Este adásában Szunomár Ágnes Kína-kutató. A kétoldalú kapcsolatok nagy múltra tekintenek vissza, amelyben nem nagyon vannak bukkanók.

Kína, valamint 16 közép- és kelet-európai ország Szófiában rendezett miniszterelnöki csúcstalálkozóján döntöttek Koordinációs Központok felállításáról, amelyet Budapesten a Magyar Fejlesztési Bank működtet.

Általános célkitűzései közé tartozik a tagországok közötti gazdasági együttműködés elősegítése, a Szövetség hatékony működési struktúrájának kialakítása, valamint a Kínai és Közép-Kelet-Európai közötti együttműködési lehetőségek feltárása, az üzleti érdekek összehangolása.

A döntés már tavaly megszületett. Magyarország az együttműködés keretében pénzügyi szerepet kap, amely egy a „legfontosabb feladatok” közül.

A döntés hátteréről elmondta, hogy geostratégia szempontból is alkalmasnak találhattak minket. „Jó és nagy múltra tekint vissza a kínai-magyar kapcsolatok, nem nagyon vannak bukkanók, egyfajta bizalmi pozíciót” – mondta.

A magyar-kínai kereskedelmi kapcsolatok folyamatosan fejlődnek, a magyar kivitel 700 milliárd forint, a behozatal 1,500 milliárd forint volt tavaly.

A külkereskedelmi hiány régiós szempontból nem olyan rossz, ha figyelembe vesszük, hogy az import és az export aránya a lengyelek esetében tíz az egyhez. Az indirekt exportot, vagyis a nálunk gyártott, de például német termékekbe beépült és Kínába exportált terméket beleszámítva a hiány még kisebb lenne.

Július 16–17-én Pekingben EU-Kína csúcsot tartanak, amely a szakértő szerint inkább fog szólni Kína és az Egyesült Államok közötti viharosabb viszonyról. A mostani csúcstalálkozó kevésbé szólt erről – tette hozzá.

A kínai gazdaságról elmondta, hogy az ország gazdasági szuperhatalommá nőtte ki magát, miközben számos szempontból fejlődő ország jegyeit viseli magán, amely talán egyedülálló.

A korábbi kétszámjegyű bővülés után a gazdasági növekedés stabilan 6,5-7 százalék körül alakult, amely a világgazdasági átlag felett áll.

A szakértő szerint elképzelhető hogy a Koordinációs Központok száma később bővülni fog.  Kiemelte, hogy Nyugat-Európában is létrejöhetnek hasonló szervezetek,  és ebben Magyarország, akár mint tesztterep lehet.

„Velünk kevésbé feszültségekkel terhelt a viszony, mint a fejlett országokkal ezért elképzelhető, hogy tesztterepnek használják Magyarországot, amelyből mi is profitálhatunk” – hangsúlyozta Szunomár Ágnes.

A közép-európai régióba a korábban vártnál kevesebb működőtőke folyt be, de a „kínaiak tízszer is meggondolják, mielőtt üzletet kötnek” és lehet további tőkebeáramlásra számítani, hívta fel a figyelmet a Kína-kutató. Arra viszont nem számít, hogy jelentősen megnyílnának a kínai pénzcsapok.