EU: Ausztria tölti be a soros elnöki tisztet vasárnaptól

 

Vasárnaptól hat hónapon át Ausztria tölti be az Európai Unió soros elnökségét, az ország Bulgáriától vette át, majd januárban Romániának adja tovább a tisztséget – az EU-hoz 1995-ben csatlakozott Ausztria harmadjára látja el a félévente tagállamról tagállamra szálló tisztet.

Bécs már véglegesítette „Európa, amely védelmet nyújt” mottójú programját és annak prioritásait: az ország elsősorban a biztonság megerősítésére, az illegális bevándorlás elleni küzdelemre, a versenyképesség fokozására, a digitalizációra, illetve Európa szomszédságának stabilitására kíván fókuszálni. Ausztria emellett meg akarja erősíteni a szubszidiaritás elvét. Álláspontja szerint az EU-nak a nagyobb, közös fellépést igénylő kérdésekkel kellene foglalkoznia, míg a kevésbé jelentős ügyekben hátra kellene lépnie egyet, a tagállamokra vagy a régiókra hagyva a megoldást.

Sebastian Kurz osztrák kancellár és Bojko Boriszov bolgár miniszterelnök (j) egy ünnepségen, amelyen Bulgária átadja az Európai Unió soros elnöki tisztségét Ausztriának az ausztriai Schladmingban 2018. június 30-án. Ausztria július 1-jétől tölti be fél évig a tisztséget. (MTI/EPA/Michael Gruber)

Sebastian Kurz osztrák kancellár és Bojko Boriszov bolgár miniszterelnök (j) egy ünnepségen, amelyen Bulgária átadja az Európai Unió soros elnöki tisztségét Ausztriának az ausztriai Schladmingban 2018. június 30-án – Ausztria július 1-jétől tölti be fél évig a tisztséget (MTI/EPA/Michael Gruber)

Az osztrák kormány emellett erősíteni kívánja az ország „semleges közvetítői tevékenységét” az Európai Unión belül. Az elnökség nyitóeseményére a Jean-Claude Juncker vezette Európai Bizottság tagjai csütörtökön Bécsbe látogatnak, ahol az osztrák prioritásokról egyeztetnek. A most kezdődő lesz az utolsó félév a 2019-es európai parlamenti választások előtt, ezért szakértők szerint különösen jelentősnek számít.

A rotációs elnökség az EU új alapszerződése, a 2009-ben hatályba lépett Lisszaboni Szerződés óta valamelyest veszített a korábbi jelentőségéből, főként amiatt, hogy a külügyi tanács üléseit már nem az elnöklő állam külügyminisztere, hanem az uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő vezeti. A többi szakminiszteri ülésen azonban továbbra is az érintett ország feladata a napirend kialakítása, az álláspontok közelítése és a kompromisszumok elérése. Magyarország 2011 első felében töltötte be először az Európai Unió elnökségét, és 2024-ben fog ismét sorra kerülni.