Erősödhet az iszlamizáció Macedóniában

 

Macedóniában, mind a kormánypárti, mind az ellenzéki politikai elemzők szerint rendkívül kényes a politikai helyzet. A balkáni állam konfliktusát a szomszédos országokkal, valamint a kormány és az ellenzék kiélezett viszonyát tovább bonyolítja, hogy az országban jelentős albán nemzetiség él.

Míg a macedónok nagy része ortodox keresztény vallású, az albánok zöme muszlim, így az etnikai és nyelvi gondokat tovább mélyítik a vallási különbségek. A két népcsoport közti feszültségek 2001-ben fegyveres összetűzésekhez is vezettek a macedón belbiztonsági erők és a Koszovói Felszabadítási Hadsereg macedón szárnya között.

Tüntetők tiltakoznak a görög-macedón névvita rendezése ellen Szkopjéban 2018. június 23-án. (MTI/AP/Boris Grdanoski)

Folyamatosan nő az albán lakosság aránya

A további konfliktusok elkerülése végett, 2001-ben a macedón parlament elfogadott egy nyelvtörvényt, amely szerint azokban a régiókban, ahol az albán lakosság aránya eléri a 20 százalékot, a macedón mellett az albán is hivatalos nyelvként használandó. Az albán lakosság aránya folyamatosan nő, több pártjuk is bekerült a parlamentbe, és egyre nagyobb befolyással bírnak a macedón politikai életre.

Eltérő identitásuk miatt azonban gyakran szembekerülnek a macedón nemzeti érdekeket képviselő csoportokkal. A Zaev-kormány pontosan ezekre az ellentétekre építve használja fel az albánokat, például, a névváltoztatás kérdésében.

A Macedóniai Szociáldemokrata Szövetségnek (SZDSZM) ahhoz, hogy kormányon maradjon, szüksége van az albán pártok támogatására, ezért a Zaev-kormány a nyelvtörvény kiterjesztésével igyekszik a kisebbség kegyében járni. A parlament előtt lévő tervezet szerint a jövőben azokon a területeken is hivatalossá válna az albán nyelv, ahol az albánok aránya nem éri el a 20 százalékot.

Sokan csatlakoztak az Iszlám Államhoz

A macedónok egy része attól tart, ha ez a tendencia folytatódik, az ország egyre erősebb iszlám befolyás alá kerül. Ez azért is aggasztó, mert bár a balkáni muszlimok hagyományosan az iszlám mérsékelt és toleráns irányzatához tartoznak, az elmúlt években egyre több albán radikalizálódott, sokan csatlakoztak az Iszlám Államhoz.

A törékeny macedón békére az országon át vezető migráció további veszélyt jelentene, ezért a 2015-ös migrációs válság idején a Gruevski-kormány lezárta az állam határait, nem engedte be a bevándorlókat. Az elmúlt években a migránsok elsősorban a Földközi-tengeren át igyekeztek Európába, így a balkáni államokon kisebb volt a migrációs nyomás.

Idén azonban újra egyre többen indulnak el a Balkánon át. Az ellenzéki elemzők úgy vélik, ha az SZDSZM marad kormányon, csak idő kérdése, hogy Macedónia megnyissa határait a migránsok előtt, ezzel tovább növelve a már így is nehéz helyzetben lévő délszláv állam gondjait – hangzott el az M1 Világ című magazinjában.