Orbán Viktor: Magyarország továbbra sem lesz bevándorlóország

 

Az uniós tagországok vezetői több kétoldalú egyeztetést követően megegyeztek a csúcstalálkozó csütörtöki munkanapján tárgyalt témákat összegző zárónyilatkozat szövegében, közte a migráció kezelését érintő kérdésekben – közölte pénteken Twitter-üzenetében Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke. Orbán Viktor miniszterelnök a közösségi oldalára feltett videóban azt mondta: győzelmet arattak a visegrádi országok.

Információk szerint az elfogadott szövegben az Európai Unión belül menekülttáborok önkéntes alapon, tagállami felajánlás alapján jöhetnének létre, amelyek úgy a szárazföldön, mint a tengeren érkezett illegális bevándorlók és menekültek kérelmeinek feldolgozását látnák el.

Olaszország korábban azért nem járult hozzá a javaslat szövegének elfogadásához, mert túl sokszor szerepelt az önkéntesség lehetősége a tervezetben, amely véleménye szerint nem biztosította volna a migrációs nyomás okozta patthelyzet feloldását – közölték a tárgyalás részleteit ismerő források.

Orbán Viktor miniszterelnök a közösségi oldalára hajnalban felöltött videóban azt mondta: nagy győzelmet arattak a visegrádi országok az uniós csúcstalálkozón, Magyarország továbbra sem lesz bevándorlóország. Fenyegetett az a veszély, hogy a létrehozandó menekülttáborokból az európai országokba szétosztják a migránsokat. „Ezt a javaslatot sikerült visszavernünk és a saját javaslatunkat pedig elfogadtatnunk” – mondta.

Ez pedig  világosan kimondja, hogy az ezután létrehozandó menekülttáborokból senkit sem lehet áthelyezni másik országba, az adott ország beleegyezése nélkül. Így Magyarország továbbra sem lesz bevándorlóország, megmarad magyar országnak – fogalmazott.

Angela Merkel német kancellár „jó jelnek” nevezte, hogy az uniós tagországok vezetőinek sikerült megegyezniük egy közös migrációs zárónyilatkozat szövegében, ugyanakkor elismerte, hogy mély megosztottság maradt a tagállamok között. A német kancellár elmondta, a tagországok a migránsok unión belüli mozgásának szigorúbb ellenőrzéséről egyeztek meg. Egyértelmű, hogy mindenki köteles betartani a szabályokat, és az, hogy egyetlen menedékkérő sem választhatja ki azt az uniós országot, ahol menedékjog iránti kérelmet kíván benyújtani – tette hozzá.

Emmanuel Macron francia államfő a tanácskozás első munkanapját követően elmondta, a zárónyilatkozatban tükröződik a francia álláspont, amely a külső határok védelmét, az unión kívüli műveleteket, a felelősséget és az európai szolidaritást hangsúlyozza.

Sebastian Kurz osztrák kancellár és Emmanuel Macron francia elnök a brüsszeli csúcstalálkozón (MTI/EPA/Olivier Hoslet)

Aláhúzta, a szövegben érvényesül az európai együttműködés, és egyértelműen azon országok mellé áll, amelyek frontországként szembesülnek a migráció okozta kihívásokkal. Kijelentette, Európának még sokáig kell együtt élnie a migrációs nyomással. Európa nem egy sziget, a kihívásnak minden körülmények között ellen kell tudni állnia saját értékeinek tiszteletben tartása, polgárai biztonságának és a nemzeti összetartozás megőrzése mellett – tette hozzá.

Giuseppe Conte olasz kormányfő a tanácskozást követően kijelentette: „elégedettek vagyunk, Olaszország nincs többé egyedül”. A migráció kérdésében egyesített megközelítés született egy felelősségteljesebb, szolidárisabb Európával, ahogy azt Olaszország kérte – tette hozzá.

Sebastian Kurz osztrák kancellár elmondta, a zárónyilatkozat szerint Görögország és Olaszország zárt menekülttáborokat hozhat létre területén, ha azt szükségesnek tartja. Nincs szó a menekültek kvóták szerinti elosztásának rendszeréről, amelyben Ausztria nem akart részt venni, ugyanis már így is aránytalanul sok bevándorlót fogadott. Az osztrák kancellár pozitív lépésnek nevezte, hogy a hangsúly a külső határok védelmére helyeződött, ugyanis a visegrádi országok mellett Dánia, Hollandia, Bulgária és Ausztria is az erősebb határvédelem mellett érvelt.

Joseph Muscat máltai kormányfő távozásakor adott tájékoztatásában arról beszélt, az uniós tanács megegyezett abban is, hogy a Földközi-tengeren mentési feladatokat végző civil szervezetek hajóinak tiszteletben kell tartaniuk a vonatkozó törvényeket és nem akadályozhatják a líbiai parti őrség munkáját. Világos és egyértelmű az állásfoglalás, amely igazolja Málta törekvéseit – közölte.

„Önkéntes alapon”

Az elfogadott zárónyilatkozat szerint az embercsempészek tevékenységének végleges felszámolása érdekében meg kell szüntetni azokat az ösztönzőket, amelyek arra késztetnek bárkit, hogy akár az élete kockáztatása árán is igénybe vegye szolgáltatásaikat. Egyúttal elejét vennék a tragikus haláleseteknek. Ennek érdekében létre kell hozni olyan központokat, amelyekben előzetesen feldolgozzák a keresési és mentési műveletekben kimentettek menedékkérelmét.

Ezzel összefüggésben az Európai Tanács felkérte az Európai Unió Tanácsát és az Európai Bizottságot, hogy az unión kívüli érintett országokkal, valamint az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságával (UNHCR) és az Nemzetközi Migrációs Szervezettel (IOM) szorosan együttműködve mihamarabb vizsgálja meg az ilyen feladatokat ellátó regionális központok létrehozásának tervét.

A zárónyilatkozat arról is rendelkezett, hogy a tagállamok a nemzetközi jog betartása mellett a saját területükön létrehozott ellenőrzött központokban önkéntes alapon elhelyezhetik a menekülteket. A központok lehetővé teszik annak gyors és a biztonságos megállapítását, hogy ki illegális bevándorló, akit vissza kell küldeni származási országába, és ki jogosult nemzetközi védelemre, akivel kapcsolatban a szolidaritás elvének érvényesülnie kell. Az ellenőrzött központok keretében végzett valamennyi intézkedésnek – ideértve az áthelyezéseket és a letelepítést is – önkéntes alapon kell teljesülnie, anélkül, hogy az befolyásolná a dublini rendszer reformját.

Unión belüli menekülttáborok felállításáról vitáztak hajnalban

Az uniós tagországok vezetői kétnapos brüsszeli csúcsértekezletükön olyan javaslaton folytattak éjszakába nyúló vitát, amely szerint az Európai Unión belül zárt menekülttáborokat hoznának létre, valamint befogadó központokat állítanának fel unión kívüli országokban a migrációs nyomás okozta patthelyzet feloldására – közölték a tanácskozás részleteit ismerő diplomaták pénteken.

Brüsszel, 2018. június 28. Az Európai Unió brüsszeli csúcstalálkozójának első napi ülése 2018. június 28-án. (MTI/EPA pool/Stephanie Lecocq)

Az Európai Unió brüsszeli csúcstalálkozójának első napja (MTI/EPA pool/Stephanie Lecocq)

Információk szerint az unión belüli menekültközpontok önkéntes alapon, tagállami felajánlás alapján jöhetnének létre, amelyek úgy a szárazföldön, mint a tengeren érkezett illegális bevándorlók és menekültek kérelmeinek feldolgozását végezné. Az unión kívüli országokban tervezett, a kérelmek előzetes feldolgozást végző befogadó központokat főként az észak-afrikai régió országaiban állítanák fel. Hozzátették, a javaslat szerint a nemzetközi védelemre jogosultakat szigorúan felajánlás alapján osztanák el az arra jelentkező tagállamok között.

Amíg a legtöbb ország – beleértve Olaszországot is – támogatja, néhány tagállam nem tartja elfogadhatónak a javaslatot – közölték.

Csütörtök este az uniós tagországok vezetői nem tudtak közös nyilatkozatot elfogadni az aznap kezdődött csúcsértekezlet addig tárgyalt témáiról, miután az egyik tagállam – diplomáciai források szerint Olaszország – blokkolta azok jóváhagyását, amíg nem kerül sor a migrációs vitára.

Giuseppe Conte olasz kormányfő már a találkozó előtt a migrációügyi zárónyilatkozat megvétózásával fenyegetett, amennyiben a tagállami vezetők nem tudnak Róma számára is elfogadható megoldásra jutni a bevándorlásról. Később azonban névtelenséget kérő diplomáciai források arról számoltak be, hogy Olaszország a többi zárónyilatkozat elfogadását is blokkolni fogja, amíg nem születik számukra megfelelő megoldás a munkavacsora migrációs vitáján.

Csütörtök délután kétnapos uniós csúcstalálkozó kezdődött Brüsszelben, amelyen elsősorban a közös migrációs és menekültpolitikáról, Nagy-Britannia uniós kilépési folyamatáról, a következő többéves költségvetési keretről, illetve gazdasági és kereskedelmi kérdésekről tárgyalnak az Európai Unió tagországainak állam- és kormányfői.