Folytatódott a diplomáciai nagyüzem az unióban

 

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke a jövő heti uniós csúcs miatt összehívott vasárnapra egy minicsúcsot, azzal a céllal, hogy európai megoldást találjanak a bevándorlás kezelésére. Valójában három éve az európai megoldást keresi több nyugati politikus, és egyre inkább úgy tűnik, hogy Angela Merkel politikai jövője is attól függ, hogy tíz nap alatt összehoz-e valamilyen uniós egyezséget.

bécsi kabinet Linzben vendégeskedett szerdán. Vendéglátóikkal, a bajor kormány tagjaival a migráció kérdéséről tárgyaltak, amely továbbra is központi témája az Európai Uniónak.

Sebastina Kurz osztrák kancellár szerint ha nincs külső határvédelem, akkor azt majd az országok maguk megoldják. A világ ilyen egyszerű – mondta megérkezésekor újságíróknak, arra utalva, hogy a közös megoldások hiányában, a nemzeti megoldásokat kellene elfogadni. Bármit, csak a 2015-ös migránsáradat ne ismétlődjön meg – fogalmazott.

Az akkori helyzetért újfent Angela Merkelt hibáztatta. Azt mondta: nem szeretne beavatkozni a németországi belügyi vitába, de a kancellár tehet arról, hogy ma több helyen is újra van határellenőrzés az unión belül.

Sebastian Kurz osztrák kancellárt és Markus Söder bajor tartományi miniszterelnököt a sajtó képviselői kérdezték a migrációról (MTI/EPA/Michael Gruber)

A migrációs probléma megoldása nem az, hogy mindenkinek joga legyen Európában élni, és különösen nem az, hogy ezen belül azt is megválaszthassa, hogy melyik országban akar élni – mondta a találkozó után Sebastian Kurz. Azt is közölte: Ausztria számol azzal, hogy a menekültválság tovább súlyosbodhat a bevándorlás miatt Németországban kipattant koalíciós vita miatt.

Sebastian Kurz egyébként nem fűz túlzott reményeket a hétvégi menekültügyi témakörben megrendezendő minicsúcshoz.

Új lendület?

A bécsi kormány és a bajor tartományi kabinet Linzben tartott együttes ülését követően tartott sajtótájékoztatón Kurz megállapította, hogy a menekültügy témája új lendületet kapott. „Az  igazi kérdés, hogy mindez eredményre fog-e vezetni vasárnap, és amennyiben mégis, milyen gyors lesz a végrehajtás” – mondta az osztrák kancellár.

Az irány helyes – jelentette ki Kurz.  A legtöbb ország álláspontja helyes irányba mutat, a legtöbben egyetértenek abban, hogy a külső határok nyitottsága nem engedhető meg – emelte ki. Nyomást fogunk gyakorolni annak érdekében, hogy döntések szülessenek – hangsúlyozta a kancellár.

A menedékkérelmek elbírálására szolgáló központok EU-n kívüli felállításával kapcsolatban Kurz elmondta: Amennyiben nem lesz meg ehhez a (közös) akarat… nekünk – azaz egyes államoknak – határozottan fontolóra kell vennünk, hogy az ilyen projekteket miként tudunk elindítani kisebb csoportokban. Hozzátette: egyelőre közös európai megoldásban gondolkodnak, de Ausztria már megbeszéléseket folytatott erről Dániával és más kisebb uniós tagállamokkal.

A kancellár leszögezte: „legkésőbb” a szeptember 20-án Salzburgban megrendezendő informális uniós csúcstalálkozó előtt előrelépésekre van szükség az illegális bevándorlás terén.

Egységes irányvonalnak kellene kialakulnia

A vasárnapi minicsúcson nem a német belpolitikáról, hanem a migrációs kérdés régóta esedékes megoldásáról lesz szó – válaszolt Kurz újságírói kérdésre, amely azt firtatta, hogy az osztrák kormányfő közvetíteni akar-e Angela Merkel német kancellár és a bevándorlási kérdésekben más nézetet valló EU-tagországok között. Természetesen igaz, hogy hidakat akarunk építeni az Európai Unión belül – tette hozzá. Egyben reményét fejezte ki, hogy jelentős előrelépést tudnak majd elérni a migrációs kérdésben. A döntő tényező mindebben az, hogyan lehet megvédeni a külső határokat és megakadályozni a migránsok Közép-Európáig történő átengedését- erősítette meg többször hangoztatott álláspontját Kurz.

Az osztrák kancellár reményének adott hangot, hogy a német vezetésben egységes irányvonal alakul ki a menekültügy kérdésében.

Markus Söder bajor miniszterelnök pedig úgy vélekedett a tanácskozás kezdete előtt: Bajorországnak és Ausztriának azonos a meggyőződése és a hozzáállása a bevándorlás kérdésében.

Fontos, hogy Németországból egyértelmű jelzést küldjünk arról, hogy változtatni akarunk a menedékpolitikán – üzente többek között a szövetségi kancellárnak a bajor miniszterelnök.

Merkel politikája kudarcot vallott

Már Németország is belátta azt, hogy Angela Merkel nyitott kapuk politikája kudarcot vallott. S bár ehhez a hozzáálláshoz már kevésbé, a bevándorlók befogadásához továbbra is ragaszkodik a német kancellár, aki a napokban saját koalíciós partnerétől kapott ultimátumot.

Horst Seehofer belügyminiszter két hetet adott Merkelnek a menekültügyi vita európai megoldására. Ellenkező esetben azt ígérte: elrendeli, hogy a határon tagadják meg a belépést azoktól a menedékkérőktől, akiket más országban már regisztráltak.

A miniszter a rendőröknek már kedden kiadta a parancsot, hogy legalább az országból kiutasított és a belépési tilalommal sújtott személyeket fordítsák vissza a határról. Mostanáig ugyanis minden érkezőt, aki kimondta a menekültjog szót, azonos módon kellett kezelnie a hatóságnak.

A kancellár szövetségeseket keres

A német kancellár igyekszik minél több olyan szövetségest maga mellé állítani, aki vele együtt azt vallja, hogy a migráció kérdését nem nemzeti, hanem közös európai szinten kell kezelni.

A franciákat például már sikerült megnyernie. A német kancellár azt javasolta, hogy még a június végi uniós csúcsértekezlet előtt tartsanak erről a témáról egy minicsúcsot – ennek összehívására azonban csak az Európai Bizottság elnökének van felhatalmazása.

Jean-Claude Juncker szerdán jelentette be: vasárnapra Brüsszelbe várja Ausztria, Bulgária, Görögország, Málta, Németország, Olaszország, illetve Spanyolország vezetőit.

A közös európai megoldásért kampányol Rómában Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke is. Olaszország a leginkább abban érdekelt, hogy ne érkezzen több migráns az országba, és hogy a már náluk tartózkodók zömét fogadják be más uniós országok. Brüsszelben azonban egyelőre kevés esélyt látnak arra, hogy a tagállami vezetőknek sikerül kompromisszumra jutniuk az úgynevezett dublini menekültügyi rendszer reformjainak kérdéséről.