Ezer sebből vérzik az unió migrációs politikája

 

Ezer sebből vérzik az unió migrációs politikája, a Görögországba és Olaszországba érkezők nagy többségéről később derül ki, hogy nem jogosultak nemzetközi védelemre, de utólag már lehetetlen őket visszaküldeni a kibocsátó országokba – mondta Janik Szabolcs, a Migrációkutató Intézet kutatója a Kossuth Rádió 180 perc adásában.

Három évvel a 2015-ös migrációs válság óta még mindig nem sikerült a dublini menekültügyi rendszer reformját végigvinni – fogalmazott Janik Szabolcs, aki hozzátette, hogy több próbálkozás is történt a rendezésre. 2016 tavaszán az Európai Bizottság benyújtotta átfogó javaslatát a kérdésről, majd a soros elnökségek is előálltak saját javaslatukkal.

Elmondta, hogy a kérdésnek aktualitást ad, hogy június 28-29-én tartják az Európai Tanács ülését, amelyre a bolgár elnökség külön javaslattal készült. Erről folyamatosan tárgyalnak a tagállamok. Janik Szabolcs sajtóbeszámolók alapján arra számít, hogy nem sikerül majd konszenzust kialakítani a bolgár javaslatról, amelynek központi eleme marad a kötelező elosztási kvóták rendszere.

Az adásban elhangzott, hogy már tizenhat olyan európai uniós tagország van, amely jelen formájában nem tartja elfogadhatónak a dublini menekültügyi rendszer reformjáról szóló tervezetet – hangzott el az adásban. Most már nemcsak Magyarország ellenzi a kötelező elosztási kvótát, hanem a visegrádi négyek és Ausztria is, valamint múlt héten már Hollandia és Németország is arra az álláspontra helyezkedett, hogy a Dublin IV. dosszié ebben a formában nem alkalmas a konszenzus elfogadására.

A kvóta elsősorban azokra vonatkozik, akik már az Európai Unió területén vannak. Az lenne a cél, hogy azokat kellene szétosztani Görögországból és Olaszországból, akik nagy eséllyel jogosultak lesznek később nemzetközi védelemre.

A Migrációkutató Intézet kutatója elmondta, hogy az adatok arra utalnak, hogy ők vannak kevesebben. Miután az illegális bevándorlók már az unió területén vannak, utólag már lehetetlen visszaküldeni őket a kiindulási országba, mert vagy a bevándorlóknak nincs okmányuk, vagy annak  az országoknak nincs visszafogadási egyezménye a kibocsátási országgal, ahol tartózkodnak. Az Európai Uniónak el kell dönteni, hogy üdvös-e ez a folyamat – mondta.

A brüsszeli politikában továbbra is erős a humanitárius narratíva, hogy segíteni kell a menekülteknek, de egyre többször hangzik el az a megállapítás, hogy gazdasági menekültek érkeznek.

A közös megegyezés hiánya mögött az is meghúzódhat, hogy „gazdasági értelemben még továbbra is lehetnek olyan vágyálmok, hogy a jövőbeli demográfiai kihívásokat a migrációval kezelni lehet, viszont ennek a valóság tökéletesen ellentmond” – mondta Janik Szabolcs.

A hét elején az illegális bevándorlókat szállító Aquarius hajó ügyére reagálva elmondta, hogy azon kellene dolgozni, hogy ezek az emberek ne szálljanak be a hajóba, élhető körülményeket kell teremteni számukra saját országukban.