Titkosított médiastratégia szivárgott ki Brüsszelből

 

Az Origo birtokába jutott dokumentum szerint 2005 végén az Európai Tanács megbízást kapott arra, hogy dolgozzon ki egy médiakommunikációs stratégiát a radikalizálódás és a terroristák toborzása elleni küzdelemmel kapcsolatban. Ifj Lomnici Zoltán az M1 Ma este adásában elmondta, hogy a titkosított dokumentum célja, hogy a politikai korrektség jegyében a társadalom „érzékenyítését” szolgálja.

A titkosított dokumentumban az szerepel, hogy dolgozzanak ki egy közös szókészletet, amely jóváhagyott fogalommeghatározásokat tartalmaz, lehetővé téve egy tárgyilagos vita folytatását a terrorizmussal kapcsolatban.

A kiszivárgott iratokból kiderül, hogy a médiastratégia célja az lehetett, hogy az emberekkel elfogadtassák a migránsok érkezését. Az volt a cél, hogy az uniós állampolgárok ne kössék össze az iszlám hitet a terrorizmussal, ezért nem lehetett például hangsúlyozni, ha egy terrorista az iszlámra hivatkozva gyilkolt.

Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász arra hívta fel a figyelmet, hogy a szóban forgó médiakommunikációs stratégia, amely véleménye szerint a társadalom „érzékenyítését” szolgálta, 2006 júniusában született. Ezt megelőzően történt 2004 nyarán a 190 halálos áldozattal járó madridi, majd egy évvel később az 56 halálos áldozatot követelő londoni terrortámadás.

A 2006-os dokumentumot egy olyan uniós bizottság hagyta jóvá, amelyben a brüsszeli nagykövetek foglalnak helyet, tehát az ő felelősségük is felvethető – mondta az alkotmányjogász.

Az Origo idézte a dokumentum egy passzusát: „Az EU-s tisztségviselőknek oda kell figyelniük, hogy még véletlenül se helyezzenek nagy hangsúlyt a tettüket az iszlámra hivatkozó terroristák üzenetére. Ez nem csupán politikai korrektség kérdése, hanem abból az előrelátó gondolkodásmódból ered, amelynek gyökere az, hogy az EU érdeke a radikalizmus elleni harc.”

Ami ebből fakad, az nemcsak a valóság elfedése, hanem a probléma tudatos szőnyeg alá söprése, aljas indokból. A médiastratégiában az volt a cél, hogy félrevezessék a közvéleményt, és ezzel mintegy megágyaztak a 2015-ös bevándorlási hullámnak is. „Nézzük vissza a nyugati vezetők vagy a brüsszeli bürokraták nyilatkozatait az elmúlt években, akkor mintha szó szerint követnék ennek a dokumentumnak a tartalmát” – mondta az alkotmányjogász. „Ha a gazemberség politika kategória lenne, akkor azt mondanám, hogy ez feltétlenül az” – tette hozzá.

Véleménye szerint a pánik minimalizálása és relativizálása volt a cél ezzel a dokumentummal. A probléma minimalizálására a szilveszteri kölni támadásokat hozta fel, ahol csak fél év után derült ki, hogy nemi erőszak is történt. A probléma relativizálásának bemutatására pedig a londoni muzulmán vallású polgármesterének egyik nyilatkozatát emelte ki, aki azt mondta, hogy a nagyvárosi lét része a terror, amelyet el kell fogadni.

Ez egy credo, amelyet átvettek Brüsszelben, Németországban és Franciaországban, és ez alapján érzékenyítik a politikai korrektség jegyében az európai polgárok egy részét, ezzel szemben Magyarország és a többi V4-es ország is élen járt abban 2015 óta, hogy médiakommunikációs szinten az igazat közvetítse.

Arra a kérdésre, hogy miért volt szükség a dokumentum titkosítására, elmondta, hogy mindazok, akik ebben részt vettek felelősséget vállalnak a későbbi terrorcselekményekért. „A titkosítás egyedül arra alkalmas, hogy mentse azok bőrét, akik ezt a dokumentumot elfogadták és jóváhagyták” – mondta.

Ifj. Lomnici Zolán úgy vélte, hogy ezzel sérült az európai polgárok független tájékozódáshoz való joga.