Megosztja a görögöket Szkopje és Athén megállapodása arról, hogy ezentúl Észak-Macedóniának hívják az eddig Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság nevet viselő délszláv államot – írta az AFP francia hírügynökség szerdán.
Szkopje és Athén keddi megegyezésével egy csaknem 27 éves vita végére kerülhet pont. A görög lakosság egy része üdvözölte a megállapodást, míg mások nemtetszésüknek adtak hangot.
„Ez a mindenki javára váló megegyezés biztonságos környezetet teremt északi határunkon” – idézte a Ta Nea című görög napilap Vassziliki Georgiadou athéni egyetemi oktatót.
Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök jelentős diplomáciai győzelemnek nevezte a megállapodást, amelynek köszönhetően hatalmas történelmi lehetőség nyílik a barátságra, az együttműködésre és a kölcsönös fejlődésre a térségben. Zoran Zaev macedón kormányfő történelmi megoldásnak hívta az egyezményt. Azonban nem mindenki nyilatkozott ilyen kedvezően az új név elfogadásáról.
Bizalmatlansági indítványt nyújthatnak be
Az ellenzékben lévő Új Demokrácia jobbközép párt szerdán jelezte, hogy bizalmatlansági indítványt tervez benyújtani Ciprasszal szemben a megállapodás miatt – mondta a Reuters hírügynökségnek a párt egyik forrása. Ezt a segélycsomagok reformjáról csütörtökön folytatandó parlamenti vitát követően terjesztik elő – tette hozzá.
A görög ellenzéket vezető Kiriákosz Micotákisz konzervatív politikus határozottan bírálta a megállapodást, szerinte „a macedón nyelv és nép elismerése elfogadhatatlan nemzeti kapituláció”.
Micotákisz azt kérte szerdán a parlamenttől, hogy bocsássa szavazásra az új elnevezést még azelőtt, hogy az erről szóló megállapodást aláírja a két ország külügyminisztere. Hivatalosan meg nem erősített görög sajtóértesülések szerint erre a hét végén kerülhet sor a görög-macedón-albán hármashatárnál található Preszpa-tónál.
Tüntetők görög zászlóval követelik a kormánytól a görög-macedón névvitában való legkeményebb fellépést III. Alexandrosz makedón király szülőhelyén, Pellában, 2018. június 6-án (MTI/AP/Jánisz Papanikosz)
A görög törvényhozásnak is meg kell szavaznia
A csekély parlamenti többséggel rendelkező Ciprasznak kritikusai szerint nem áll hatalmában, hogy érvényt szerezzen a megállapodásnak, amelyet még koalíciós partnere, Panosz Kammenosz nacionalista politikus is elutasít.
„Ez nem megoldás, hanem nemzeti vereség” – szögezte le Aposztolosz Cicikosztasz, Makedónia görög tartomány három kormányzójának egyike.
A megállapodás azt követően válik hivatalossá, hogy a macedón parlament ratifikálja, a macedón lakosság az ősszel megtartandó népszavazáson elfogadja, majd a görög törvényhozás is megszavazza azt.
„Három akadály” – foglalta össze az Etnosz című görög újság. A Kathimerini című napilap szerint az egyezmény tele van megválaszolatlan kérdésekkel.
„Ez előzetes megállapodáshoz hasonlít, több végrehajtási szakasszal, így óvatos várakozásokkal kell tekintenünk rá” – figyelmeztetett Konsztantinosz Filisz, az athéni Nemzetközi Kapcsolatok Intézetének kutatásvezetője a Szkai görög tévécsatornán.
Az ellenzék tüntetni készül az ország új neve miatt
Gjorge Ivanov jobboldali macedón államfő felháborodott, a macedón ellenzéki pártok pedig tüntetésre hívták híveiket szerdán tiltakozásul amiatt, hogy a szkopjei kormány előző nap megállapodást kötött Görögországgal a jugoszláv utódállam nevének megváltoztatásáról.
Zoran Zaev macedón és Alekszisz Ciprasz görök miniszterelnök kedden jelentette be, hogy 27 év után kompromisszumos megállapodás született a görög-macedón névvita rendezésének módjáról, és a délszláv államot ezentúl Észak-Macedóniának fogják hívni. A megállapodás lehetővé teszi, hogy Görögország eddigi ellenkezésének feladásával megkezdődjenek a csatlakozási tárgyalások az Európai Unióval, és várhatóan a NATO is hamarosan felveszi az országot a tagjai közé. A szociáldemokrata macedón kormányfő arra kérte az ellenzéket és azokat, akik korábban ellenezték a megállapodást, hogy most támogassák azt, fogjanak össze, mert csak így lehet előrelépést elérni.
Zaevnek, Nikola Dimitrov külügyminiszternek és Gjorge Ivanov jobboldali államfőnek az ország új nevéről szerdán tartott megbeszélése azonban mindössze két percig tartott, az államfő ugyanis felháborodottan hagyta ott a megbeszélést. A macedón sajtó tájékoztatása szerint Ivanov az ország új nevével kapcsolatban csak annyit mondott, nem ért vele egyet, és közleményt fog kiadni ezzel kapcsolatban, majd felállt és távozott.
A miniszterelnöki hivatal közölte: az államfő elzárkózott „a történelmi megállapodás előnyeiről folyó beszélgetéstől”.
A macedón államfő nem akarja aláírni az egyezményt
Elfogadhatatlannak és kártékonynak tartja, nem támogatja, ezért nem fogja aláírni a Macedónia nevének megváltoztatására vonatkozó egyezményt Gjorge Ivanov macedón államfő, aki ezt maga jelezte szerdán a nyilvánosság előtt.
A köztársasági elnök szerdai rendkívüli sajtótájékoztatóján jelentette be, hogy elfogadhatatlannak tartja a jugoszláv utódállam nevének megváltoztatásáról szóló, Görögország és Macedónia között egy nappal korábban létrejött megállapodást, ezért nem fogja azt törvényesíteni. „Nem írom alá a névről szóló megállapodást Görögországgal” – szögezte le.
A jobboldali elnök szerint a szociáldemokrata kormány nem törekedett arra, hogy minden párttal tárgyaljon a probléma megoldásáról, és hogy konszenzusra jusson a kérdésben.
Gjorge Ivanov szerint nem igazságos és nem hazafias lépés, hogy Görögország mindent megkap, amit a megegyezésért cserébe kért, Macedóniának viszont semmi sem jut. „Ezzel a megállapodással az őseink egységes Macedóniára vonatkozó ígéretét tapossák sárba, és eltörlik az állam 27 éves történetét” – fogalmazott a macedón államfő.
Kiemelte: az európai uniós és NATO-tagság nem lehet igazolás egy „kártékony megállapodás aláírására”.
Döntése végleges
Gjorge Ivanov megismételte: nem írja alá a névváltoztatásról szóló egyezményt, ehelyett olyan megoldás mellett kardoskodik, amely minden macedón állampolgár érdekeit szolgálja. „A döntésem végleges, és semmilyen törvénnyel vagy zsarolással nem lehet azt megváltoztatni” – szögezte le.
Zoran Zaev macedón és Alekszisz Ciprasz görök miniszterelnök kedden jelentette be, hogy 27 év után kompromisszumos megállapodás született a görög-macedón névvita rendezésének módjáról, és a délszláv államot ezentúl Észak-Macedóniának fogják hívni. A megállapodás lehetővé teszi, hogy Görögország eddigi ellenkezésének feladásával megkezdődjenek a csatlakozási tárgyalások az Európai Unióval, és várhatóan a NATO is hamarosan felveszi az országot a tagjai közé.
A külügyminiszterek aláírnak
A névváltoztatásról szóló dokumentumot a két ország külügyminisztere várhatóan még a héten aláírja. Ezt követően a macedón és a görög törvényhozás elé kerül. Miután a macedón parlament egyszerű többséggel ratifikálta azt, az államfőnek kell aláírnia, hogy életbe lépjen. Amennyiben Gjorge Ivanov nem írja alá, hanem visszautalja a képviselőháznak, a honatyáknak ismételten szavazniuk kell róla. Ha a képviselők másodszor is megszavazzák az egyezmény becikkelyezését, akkor az alkotmányban foglaltak értelmében az államfőnek kötelessége aláírni a dokumentumot. Ezzel a huzavonával viszont értékes időt veszít Szkopje, és emiatt késhet az ország nevének megváltoztatásáról szóló népszavazás is, illetve az Európai Unió és a NATO is úgy dönthet, hogy amíg nem tisztázott a helyzet, nem folytatja a csatlakozási tárgyalásokat a nyugat-balkáni országgal.
Gjorge Ivanov korábban az albán nyelvet is hivatalossá tevő nyelvtörvényt sem írta alá, jóllehet a parlament másodszor is elfogadta, és az alkotmány szerint másodszori vétóra nincs lehetősége az államfőnek. Ezzel viszont olyan helyzet állt elő, amilyenre korábban nem volt példa, arra ugyanis nincs lehetőség, hogy egy törvény az államfő aláírása nélkül lépjen életbe. Így a nyelvtörvény státusa és jövője egyelőre bizonytalan, és úgy tűnik, ez vár a névváltoztatásra vonatkozó megállapodásra is.
