Brexit: nem lesz, aki dolgozzon Nagy-Britanniában

 

Optimista kormány – óvatos elemzők. Októberre meglesz a teljes körű megállapodás a brit európai uniós tagság megszűnésének feltételrendszeréről – közölte a kilépési tárgyalásokért felelős brit minisztérium vezetője, azonban a szakértők aggódnak, főleg a munkaerőhiány miatt is.

David Davis a BBC-nek elmondta, hogy hatalmas munkáról van szó, hiszen a szakértőknek negyvenévnyi történelmet, negyvenévi joganyagot, négy évtized közös politikai és biztonsági tevékenységet kell elemezniük. Ráadásul az ördög nemcsak a részletekben, a kilépés alapelveiben is fellelhető. A Lordok Háza például az uniós tagság megszűnése után is fenntartaná a vámuniót Európával.

A gazdák, a szállodák és az élelmiszer-feldolgozó cégek a munkaerő szabad áramlása mellett lobbiznak, emellett a Bank of England már tavaly jelezte, hogy a tőke szabad áramlását is érdemes lenne fenntartani néhány évig, ahhoz, hogy a bankrendszer ne kerüljön szakadékba. A kétkedő hangulatot a kiválást ellenző szervezetek is próbálják meglovagolni. Egy Soros Györgyhöz köthető szervezet – Best for Britain – pénteken újabb népszavazási kampányba kezdett a kiválással kapcsolatban.

Megfeszített tempóra lesz szükség

Igazi politikai nagyüzem van az Egyesült Királyságban – fogalmazott a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában a Corvinus Egyetem docense. Gálik Zoltán kifejtette: a Brexitet szabályozó törvény „most tért vissza az alsóházba”, és kedden fogadták el olyan kis többséggel, ami megnyitja az utat a véglegesítés előtt a következő hetekben, hónapokban. Hozzátette, ez előrelépést jelent a kormánynak, hiszen így stabil kilépési környezetet tudna teremteni az Egyesült Királyságnak.

David Davis, a Nagy-Britannia Európai Unióból való kilépéséről folytatott tárgyalásokért felelős brit miniszter (MTI/EPA pool/Neil Hall)

David Davis, a Nagy-Britannia Európai Unióból való kilépéséről folytatott tárgyalásokért felelős brit miniszter (MTI/EPA pool/Neil Hall)

Kiemelte, a fentebbi fejtegetés az optimista vetület, azonban a másik oldalról megvizsgálva a helyzetet, súlyos problémát is jelent, hiszen októberig el kell készülnie annak a megállapodásnak, amely 2020-ig – tehát az átmeneti időszakban – meghatározza az Egyesült Királyság és az európai integráció kapcsolatát. Hozzátette, a hosszú távú szerződés pedig a fennmaradó két évben kell, hogy elkészüljön.

Borotvaélen táncol a kormány

„Nagyon kevés az idő, a kormánynak borotvaélen kellett táncolnia – most is, az elmúlt napokban –, és hát nemcsak a külső problémák, de a belső problémák is továbbfeszítik ezt a kérdést, hiszen Skócia és Wales szeretne egyre több kompetenciát visszakapni az úgynevezett devolúciós eljárásnak a folyamán” – magyarázta a docens.

Ki szedi le a szamócát?

Szóba került az is, hogy a munkaerő szabad áramlásáért is folyamatosan megy a lobbi, hiszen az élelmiszer-feldolgozó cégek jelezték, hogy „nincs kit felvenni” Nagy-Britanniában, így nem lesz, aki például leszedje a szamócát. Ezzel kapcsolatban Gálik Zoltán azt mondta, a briteknek ezzel kapcsolatban két nagy problémájuk van: az egyik, hogy az idénymunkások hogyan utazhatnak be majd az Egyesült Királyságba, hiszen ha bevezetik a vízumot vagy megnehezedik a szabad mozgás, akkor sokkal nehezebb lesz munkát vállalni az országban. Kiemelte, a megoldást még nem lehet tudni, hiszen új bevándorlási rendszert vezetnek majd be, amelyet a következő hónapokban, akár években dolgoznak majd ki.

Brexit ellen tüntető aktivista a londoni Legfelsőbb Bíróság épülete előtt 2018. június 12-én (MTI/EPA/Will Oliver)

Brexit ellen tüntető aktivista a londoni Legfelsőbb Bíróság épülete előtt 2018. június 12-én (MTI/EPA/Will Oliver)

A docens arról is beszélt, hogy a másik nagy kérdés a bevándorlással kapcsolatban, hogy akik már Nagy-Britanniában dolgoznak, ők milyen státusszal rendelkeznek. Hozzátette, az elmúlt hónapokban ezzel kapcsolatban már történt előrelépés, hiszen garantálták a jogokat azoknak az embereknek, akik már öt éve az Egyesült Királyságban élnek és dolgoznak, viszont azokkal, akik az úgynevezett határnap után érkeztek – ezt a dátumot még nem jelölték ki –, hogy velük mi történjen, ezt még nem lehet pontosan tudni.

„Nagyon sokakat elbizonytalanított ez a kérdés, és a munkaerőpiacon lehet érezni, hogy munkaerőhiány kezd kialakulni, nemcsak az idénymunkásoknál, hanem az ipari termelésben is vagy éppen az egészségügyben” – mondta Gálik Zoltán a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában.