Washington és Phenjan útja a fenyegetéstől a mosolydiplomáciáig

 

Túl van a világ minden idők egyik leghangosabb reklámkampányával felvezetett diplomáciai találkozóján. Azonban pár évtizeddel korábban, az 1950-ben kirobbant, hároméves koreai háború a hidegháború legvéresebb fegyveres konfliktusa volt, ami 1953 júliusában, vagyis 65 évvel ezelőtt fegyverszüneti egyezménnyel ért véget, és azóta sem született meg a békeszerződés. A nemzetközi hírügynökségek már azt is áttörésnek tartják, hogy létrejött kedden a Donald Trump és Kim Dzsongun közötti találkozó – hangzott el az M1 Híradójában.

Már a kezdetektől fogva ellenséges volt az Egyesült Államok és Észak-Korea kapcsolata. A második világháborús japán megszállás után az északi országrészbe Amerika hidegháborús ellenfele, a Szovjetunió vonult be, Kim Dzsongun jelenlegi észak-koreai vezető nagyapja, Kim Ir Szen pedig szovjet segítséggel kiépítette a kommunista rendszert.

1950-ben kitört a koreai háború. Észak-Korea a kommunista Kína támogatásával megtámadta Dél-Koreát, ahol amerikai csapatok állomásoztak. A hadműveleteknek 1953-ban egy tűzszünet vetett véget.

Az Egyesült Államokba és Phenjanba mutató távolságot jelző táblák a két Koreát elválasztó panmindzsoni demilitarizált övezetben lévő Padzsuban (MTI/AP/Ahn Jung Dzsun)

Washington és Phenjan konfliktusa 1994-ben éleződött ki ismét. Amerika attól tartott, hogy a kommunista ország atombombát fejleszt, miután nem engedte be a nemzetközi megfigyelőket nukleáris reaktorához. Hosszas tárgyalásokat követően Észak-Korea beleegyezett, hogy lebontja nukleáris létesítményeit, Washington cserébe többek közt élelmiszer- és üzemanyagsegélyt adott Phenjannak.

A békülésnek az amerikai kormányváltás vetett véget

Ifjabb George Bush amerikai elnök 2002-ben „a gonosz egyik tengelyeként” hivatkozott Észak-Koreára. A kommunista ország egy évvel később kilépett az atomsorompó-egyezményből, majd bejelentette, hogy már rendelkezik nukleáris fegyverekkel. A helyzet rendezésére hatoldalú tárgyalások kezdődtek Dél-Korea, Japán, Kína és Oroszország bevonásával. 2005-ben Phenjan ismét belegyezett, hogy feladja nukleáris fegyverprogramját.

A megállapodás ellenére a kommunista ország 2006-ban mégis végrehajtotta első kísérleti atomrobbantását hatalmas nemzetközi felháborodást keltve. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa válaszul szankciókkal sújtotta Észak-Koreát. A hatoldalú tárgyalások 2009-ben végleg összeomlottak Phenjan egy rakétatesztjét követően. A kommunista ország még ebben az évben újabb kísérleti atomrobbantást is végrehajtott.

Észak-Korea nem állt le

A tesztek rendszeressé váltak, az ENSZ BT pedig egyre szigorúbb büntetőintézkedéseket hozott Észak-Koreával szemben. A gazdasági nyomásgyakorlás ellenére Észak-Korea nem állította le fegyverprogramját. 2016-ban bejelentette, hogy hidrogénbombát fejlesztett ki, tavaly pedig közölte, hogy rakétáival akár az Egyesült Államokra is képesek atomcsapást mérni.

Washington közben egyre keményebb hangvételű nyilatkozatokkal reagált Phenjan kísérleteire. Donald Trump amerikai elnök többször is katonai akciót helyezett kilátásba. Tavaly augusztusban „tűzzel és haraggal” fenyegette meg a kommunista országot, válaszul Kim Dzsongun „tébolyodott, szenilis vénembernek” nevezte az amerikai elnököt.

Kim Dzsongun észak-koreai vezető és Donald Trump amerikai elnök a szingapúri Sentosa szigeten fekvő Capella Hotelben tartott csúcstalálkozójukon (MTI/AP/Evan Vucci)

Váratlan fordulat

Idén azonban váratlanul fordulat történt a két ország és vezetőik kapcsolatában is. A phjongcshangi téli olimpiára időzítve Phenjan mosolydiplomáciába kezdett Dél-Koreával, Kim Dzsongun pedig Szöulon keresztül csúcstalálkozót kezdeményezett Donald Trumppal, aki elfogadta a meghívást.

A szervezés majdnem három héttel ezelőtt azonban elakadt, amikor az amerikai elnök lemondta a tárgyalást. A felek végül rendezték nézeteltéréseiket, így jöhetett létre a mostani, első csúcstalálkozó az Egyesült Államok és Észak-Korea között.